Itt az ideje utánanézni annak, mennyire mozgatta meg a hétköznapi emberek mindennapi életét a generatív mesterséges intelligencia, ami elmúlt év végén robbant be az informatika és a média világába – erre gondoltak a Verge magazin szerkesztői. Az internetes portál a Vox Media Insights and Research részlegével, illetve a The Circus kutatási tanácsadó vállalattal együttműködve végzett felmérést ezzel kapcsolatban.
Több mint kétezer Egyesült Államokban élő magánszemélyt faggattak az AI-val kapcsolatos gondolataikról, érzéseikről, félelmeikről. Válaszaikból kirajzolódik, hogyan látják a laikusok ezt a feljövőben lévő, bizonytalan, izgalmas technológiát. Sokan még csak ismerkednek vele, sokan tartanak rejtet képességeitől, sokan reménykednek, hogy jól járnak vele.
A kutatás első kérdése azt tudakolta, mennyire ismertek a generatív mesterséges intelligencia termékei. A ChatGPT-ről hallottak a legtöbben, a megkérdezettek 57 százaléka mondta, hogy ismeri ezt a chatbotot. A Microsoft Bingje már nem érte el az 50 százalékot, csak a válaszadók 46 százaléka tud róla. A Google Bardja 38 százalékos ismertséget ért el.
Csak háromból egy válaszadó próbálta ki a generatív mesterséges intelligencia rendelkezésre álló termékeit. Többségüknek fogalma sincs azokról a vállalatokról, amelyek ezeket fejlesztik. A szegmens startup cégei a szemükben a futottak még kategóriájába tartoznak. Az OpenAI főként tulajdonosa, a Microsoft ismertségének köszönhetően bekarcolta magát az átlagemberek tudatába.
Nem meglepő, hogy a két legutolsó generáció, a millenniumi és a Z korosztály tagjai használják leginkább az AI-t. A második világháború utáni három évtizedben született két generáció (X generáció és baby boomerek) erősen le vannak maradva.
Megsértődhetne a mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia viszonylag gyenge használata ellenére úgy tűnik, az emberek szerint az AI játszhatja a legnagyobb szerepet a jövőben a világ formálásában. A kutatók kérdése így szólt: Lesz-e a következő technológiáknak nagy hatása a társadalomra? A válaszadók közel háromnegyede, 74 százaléka szerint az AI-nak lesz. Ebben az összehasonlításban az elektromos járművek (EV) kerültek a második helyre 69 százalékos említési aránnyal.
Ha lennének érzelmei a mesterséges intelligenciának akkor bizonyára megsértődne azon, hogy felhasználói legnagyobb arányban információszerzésre használják. Kérdésekre és válaszokra a felhasználok 68 százaléka használja az AI-t. Ötletrohamra a megkérdezettek 54 százaléka tarja jónak a mesterséges intelligenciát. E-maileket 25 százalékuk, blogposztokat 19 százalékuk írt velük, fotók, zenék, videók szerkesztésére nagyjából harmaduk használta. Az adatelemzés és a történetek írása 26, illetve 29 százalékot ért el.
Érdekes, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége a felsoroltakkal kapcsolatban úgy véli, a mesterséges intelligencia jobban látta el a kérdéses feladatot, mint ha ők próbálkoztak volna vele.
A legnagyobb kérdés: mi legyen a koppintással?
A generatív mesterséges intelligenciát sokan egy nagy koppintógépnek tartják, mert a válaszokhoz, amiket a neki feltett kérdésekre ad, illetve a feladatokhoz, amik megoldásával megbízzák, az internet tudásbázisából veszi az információkat, amit emberek alkottak. Az átlagemberek véleménye megoszlik ezzel kapcsolatban.
A kutatás válaszadóinak 44 százaléka jónak látja, hogy az AI művészek alkotásait is lemásolja. Ezzel szemben 43 százalékuk szerint a fejlesztőknek meg kellene tiltani, hogy mesterséges intelligencia termékeik másolják művészek alkotásait. A többség, a megkérdezettek 70 százaléka egyetért azzal, hogy a művészeket kompenzálni kéne azért, hogy a mesterséges intelligencia másolja a műveik részleteit.
A megkérdezettek 76-78 százaléka egyetért abban, hogy
- a mesterséges intelligencia fejlesztését törvényekben kell szabályozni,
- a tanításukra felhasznált adatok tényszerűségét ellenőrizni kell,
- az AI-val és anélkül készült digitális tartalmakat világosan meg kell különböztetni,
- a segítségével készül hamis kép- és hanganyagokat illegálisnak kell minősíteni, ha azok egy valóságos személyt imitálnak a hozzájárulása nélkül.
Nagyobb az aggodalom az izgatott érdeklődésénél
A felmérés készítői két kérdést tettek fel azzal kapcsolatban, hogy a válaszadók aggasztónak vagy éppen ellenkezőleg izgalmasnak tartják-e a generatív mesterséges intelligencia megjelenését a társadalmak és a saját életükben.
A megkérdezettek 21 százaléka izgatottan várja, milyen hatással lesz az AI a társadalmak életére, 29 százalékuk aggódik emiatt, 32 százalékuk egyszerre izgatott és aggódó, 18 százalékuk közömbös.
A válaszadók 31 százalékát aggasztja, mit hoz a saját életében a generatív mesterséges intelligencia, 20 százalékuk izgatottan várja a fejleményeket, 31 százalékuk aggódik is és izgatott is, 18 százalékuk közömbös.
Végül egy már-már romantikus kérdéssel zárult a felmérés az AI érzővé, tudatossá válásáról.
A megkérdezettek 51 százaléka úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésének egy pontján érző „lélekké” válik. A válaszadók 64 százalékának nincs kifogása azt ellen, hogy az AI fejlesztői öntudattal, érzelmekkel rendelkező mesterséges intelligenciát hozzanak létre.
