Mennyire érték el a magyar tinédzsereket a közösségi médiában terjedő veszélyes kihívások? Erre a kérdésre kereste a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss felmérése. A névtelen megkérdezésben 1300 fiatalt, 11 és 17 év közötti diákokat faggattak arról, milyen tapasztalatokat szereztek a kihívások terén.
Rizikós vagy nem az?
A kutatók abból indultak ki, hogy vannak veszélytelen és veszélyes kihívások. Az előbbiek közé tartozik a Tetris-kihívás. Ebben a fotóalanyok lefekszenek a földre, és maguk köré pakolják a hivatásukra, munkájukra, hobbijukra jellemző tárgyakat, majd megjelölik szakmabeli társaikat, akikről hasonló képet szeretnének viszontlátni – derül ki a kutatásról szóló összefoglalóból.
A veszélyes kihívások azonban önkárosításra, mérgező anyag belégzésére vagy akár bűncselekmény elkövetésére biztathatják a résztvevőket. Számos halálos áldozata van például az úgynevezett blackuot kihívásnak, amelyben a résztvevőknek addig kell visszatartaniuk a lélegzetüket, amíg el nem ájulnak.
A pszichológusok véleménye szerint a kihívásokban a „kimaradástól való félelem” lelki jelensége miatt vesznek részt a fiatalok. Úgy vélik, hogy ezek segítségével javíthatják presztízsüket, megerősíthetik haveri kapcsolataikat és fényezhetik idealizált énképüket.
Nagy érdeklődés, kis részvétel
A magyar gyerekek többsége valamelyik nagy internetes platformon, a Facebookon, a YouTube-on vagy a TikTokon találkozott a kihívásokkal – derül ki az NMHH kutatásából. Kiemelkedik a YouTube, amelyet 75 százalékuk használ, illetve a Facebook Massenger, amelynek 74 százalékuk a felhasználója. A TikTokot a válaszadók 60 százaléka keresi fel napi szinten.
A kihívásokról a megkérdezettek 72 százaléka hallott. Általában a közösségi médiában találkoztak vele, de sokan a barátaiktól, ismerőseiktől szereztek tudomást róluk. A felmérés válaszadóinak 58 százaléka már látott is valamilyen kihívásról szóló beszámolót. Egy részük, 38 százalékuk olyan kihívással is találkozott, amely a résztvevő számára veszélyes lehet.
A kutatás tanulsága szerint a magyar fiatalok öt százaléka már részt vett olyan kihívásban, amelyet veszésnek ítélt. A felmérésben megszólalók azt mondták, hogy ezt társakkal, barátokkal együtt tették. Ez jó hír, mert az esetleg bajba kerülő „versenyző” azonnal segítséget kaphat.
Akik találkoztak online kihívással, azok egyharmadával előfordult már, hogy megkérték őket arra, vegyenek részt benne. Riasztó, hogy a részvételre buzdító személyek 30 százaléka ismeretlen volt a gyermek számára. Gyakran családtag vagy egy a fiatal által követett influencer biztatja részvételre a kihívásokban a gyerekeket.
A felmérés tanulsága szerint egyelőre kicsi azok aránya, akik kihívásokban vesznek részt és a YuoTube-nak vagy a TikToknak vannak módszerei a veszélyes kihívások kiszűréséhez. Ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni a szülők felelősségét abban, hogy figyelemmel kövessék, mi mindennek foglalkozik csemetéjük a virtuális térben.
