Turopoli Zsolt, az 1904 lakosú Nógrád megyei Tar polgármestere idén télen sem unatkozik. Meg kell értetnie a szociális tűzifáért jelentkezőkkel, hogy ha hivatalosan más településen van a lakóhelyük, akkor tőlük nem kaphatnak segítséget. El kell magyaráznia, hogy az önkormányzat sem bírja a sok havat eltakarítani, az embereknek maguk kell gondoskodniuk saját portájuk hómentesítéséről. És az sem segített rajta, hogy hétvégén órákon át kerestek egy embert, akit már több napja nem láttak a szomszédok. A keresett személy portája előtt magas kupacban állt a hó, ez is gyanús volt a szomszédoknak. Végül saját otthonában, több takaró alatt leltek rá az eltűntnek hitt személyre.
ASP rendszer minden feladatra
A 15-20 centiméteres hó, a sokmínuszos hideg és az egyébként megszokott napi teendők mellett nem marad sok idő az év elejétől bevezetett, új önkormányzati IT-rendszerre. Ugyanis Tarnak is csatlakoznia kell ahhoz az önkormányzati ASP-hez, melynek célja megkönnyíteni az önkormányzatok ügyes-bajos dolgait.
De mi az az önkormányzati ASP? Egy felhőalapú szolgáltatás, amelyet internetes kapcsolat segítségével vehetnek igénybe az önkormányzatok. Nevét az Application Service Provider, vagyis távoli alkalmazás-szolgáltatás rövidítéséből kapta. Ebben az ASP-rendszerben gyűjtötték össze azokat az alkalmazásokat, melyek az önkormányzat működéséhez, feladatai ellátásához szükségesek. Az elérhető rendszerek: iratkezelő, önkormányzati települési portál, elektronikus ügyintézési portál (beleértve az elektronikus űrlap-szolgáltatást), gazdálkodás, ingatlanvagyon-kataszter, önkormányzati adórendszer, ipar- és kereskedelmi rendszer, hagyatéki leltár.
Folynak a képzések, érkeznek az új gépek
Vagyis minden, amire egy önkormányzatnál szükség lehet. Első körben egy 11 szereplős pilot keretében próbálták ki a rendszer működését, majd január elejétől az ötezer fő alatti, önálló vagy közös hivatalt fenntartó települések csatlakoztak. A menetrend szerint októberben kapcsolódik a többi önkormányzat is. Egyelőre a gazdálkodási és az adó szakrendszer használata kezdődött el, majd jövő év elejétől az összes rendszerhez csatlakoznak az önkormányzatok.
A szereplők
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) vezetésével megvalósuló projektben konzorciumi tagként vesz részt a Belügyminisztérium, amely a rendszer jogszabályi feltételeinek megvalósításán túl az önkormányzati szövetségekkel való kapcsolattartást és a politikai egyeztetést is végzi.
A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató biztosítja a rendszer működéséhez szükséges központi infrastruktúrát és látja el annak üzemeltetési feladatait, fokozatosan csatlakoztatja az önkormányzati hivatalokat a Nemzeti Távközlési Gerinchálózathoz, valamint alkalmazásfejlesztési feladatokat is végez.
Az önkormányzatok számára összesen 8,5 milliárd forint pályázati pénzt különítettek el, ebből a pénzből vásárolhatnak új gépeket, emellett működésfejlesztésre, belső szabályzataik kialakítására, az adatminőség javítására és a kezdeti adatbevitel előkészítésére fordíthatják.
Az egész ASP-rendszert az európai uniós forrásból származó 15 milliárd forintból alakították ki, ennek nem része az önkormányzatoknak kiosztandó 8,5 milliárd forint.
A piacnak nem túl jó
Első körben 1673 önkormányzat csatlakozott az új rendszerhez, a fennmaradók tehát idén októberig állnak át az új rendszerre. Vélhetően számukra is lesz új pályázat, melyben IT-eszközökre, jellemzően számítógépekre és az ügyintézők azonosításához szükséges USB-s eszközökre tudnak költeni az önkormányzatok, de az adatmigrációs feladatokra is kérhetnek támogatást. Ez azért jó hír, mert a korábbi rendszereket szállító cégek jelenleg adatmigráció feladatok felvállalásából tudják pótolni veszteségeiket, és ha ebben a feladatkörben is jól szerepelnek, az önkormányzatok a későbbiekben is kikérhetik tanácsaikat.
Az állam a központi költségvetésből finanszírozza az önkormányzati rendszert, vagyis az önkormányzatoknak külön nem kell erre fordítaniuk. Azoknak, akik a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat tagjai, vélhetően még az internetszolgáltatást sem kell fizetniük. A tervek szerint az állam ezt a feladatot is központosítja, hiszen a nemzeti gerinchálózat folyamatos építésével egyre több önkormányzat állhat át a piaci szolgáltatótól az állami céghez. Az önkormányzatok viszont kiéhezettek az állandóságra, reményeik szerint ez lesz az az utolsó IT-s rendszer, melyet meg kell tanulniuk, meg kell szokniuk. Becslések szerint az elmúlt 25 évben öt-hat IT-s rendszert is használt egy-egy önkormányzat.
És hogy szerepel majd az új rendszer? Kérdezzek rá egy év múlva – javasolták az interjú végén a cikk szereplői, akkor többet tudnak mondani arról, hogy vált be a vélhetően sok-sok ideig használható önkormányzati ASP-rendszer.
