A mai magyar mobil piaci penetráció 100 százalék feletti. Tehát feltehető a kérdés, mit keresne itt egy újabb szolgáltató. Természetesen a jelenlegi torta újraosztható. Valamint ne feledjük el az egyre bővülő adatátviteli megoldásokat, alkalmazásokat, melyek újabb bevételi forrásokat jelentenek a szolgáltatóknak. Bár látható, hogy a jelenlegi piac sajnos pang, így az új belépő részéről mindenképpen hosszú távú befektetés lesz a piacra lépés. További érdekesség, hogy a jelenlegi aukción az új piaci belépő kevesebb rádiós erőforrásra tud szert tenni, mint amennyi a jelenlegi szolgáltatók rendelkezésére áll. Kezdetben, az induláskor ez elégséges, de amennyiben a szolgáltató nagy sebességű LTE szolgáltatást kíván nyújtani, úgy ez kevés lehet a 900 MHz-es sávban.
A meghirdetett GSM frekvenciatender kapcsán felvetődik az a kérdés, kinek érheti meg negyedik szolgáltatóként belépni a magyar piacra. Ezt a kérdést próbáljuk megvizsgálni az alábbi szempontok szerint, a teljesség igénye nélkül.Először tekintsük át a kínált frekvenciatartományokat, valamint ezek használhatóságát a technológiai szempontok alapján. Utána nézzük meg a jelenlegi mobil piaci helyzetet, a hazai szabályozási környezetet. Majd a hazai és a nemzetközi gazdaságot. Végül az árak és a költségek fényében tekintsük át a lehetséges jelentkezőket.
A GSM rendszer egy beszédcsatornára 200 KHz csatornaszélességet használ, az UMTS (3G) esetén fix 5 MHz került szabványosításra. Ezzel szemben az LTE kialakításakor tanultak a múlt hibáiból, így flexibilisen állítható a csatornaszélesség 1.4 MHz, 3 MHz, 5 MHz, 10 MHz, 15 MHz, 20 MHz lépésekben. Természetesen a magasabb adatátviteli sebességek csak a nagyobb csatorna szélességekkel érhető el.
Mindhárom hazai inkumbens szolgáltató 8-8 MHz szélességű frekvencia blokkal rendelkezik jelenleg a GSM sávban. Az új belépő 1 db 5 MHz szélességű frekvencia blokkot nyerhet el, valamint vásárolhat az 1800 és a 2100 MHz-es sávban 3-3 db 5 MHz-es frekvencia blokkot, melyek tartományonként egybefüggőek.
GSM sáv
(Forrás: NMHH)
Látható, hogy a jelenlegi aukción az új piaci belépő kevesebb rádiós erőforrásra tud szert tenni, mint amennyi a jelenlegi szolgáltatók rendelkezésére áll. Kezdetben, az induláskor ez elégséges, de amennyiben a szolgáltató nagy sebességű LTE szolgáltatást kíván nyújtani, úgy ez kevés lehet a 900 MHz-es sávban.
Az is látható, hogy az aukcióra bocsátott rádiós erőforrás elegendő az új szolgáltatás kiépítésére. Alapvető kérdés, hogy a pályázók milyen rendszert kívánnak kiépíteni. Vegyes rendszer GSM-UMTS-LTE kialakításának nincs értelme, illetve erre talán nincs is elég frekvencia, de egy tisztán LTE rendszer kiépítése költség, korszerűség, hatékonyság szempontjából a legjobb választás. Az LTE által a jövőben igényelt rádiós erőforrás igényt elégítheti ki a majdan megnyitható 700 MHz-es (jelenleg analóg földfelszíni TV sugárzás) és a 2500-2690 MHz-es frekvencia blokkok.
A mai magyar mobil piaci penetráció 100 százalék feletti. Tehát feltehető a kérdés, mit keresne itt egy újabb szolgáltató. Természetesen a jelenlegi torta újraosztható. Valamint ne feledjük el, hogy az egyre bővülő adatátviteli megoldásokat, alkalmazásokat, melyek újabb bevételi forrásokat jelentenek a szolgáltatóknak. Bár látható, hogy a jelenlegi piac sajnos pang, így az új belépő részéről mindenképpen hosszú távú befektetés lesz a piacra lépés.
A magyarországi távközlési piaci szabályozás stabil és kiforrott, követi az Európai Uniós jogelveket. Sajnos a 900 MHz-es tenderrel összefüggő, a frekvenciasávok felhasználási szabályainak megállapításáról szóló NFM rendelet (RAT), valamint az árverési jelentkezési határidő módosítása elbizonytalanította a piacot, ami egy ilyen volumenű tender-beruházás esetén nem szerencsés.
A gazdasági helyzet sem Magyarországon, sem az Unióban nem biztató. A fellendülés még várat magára. A nagy európai mobiltávközlési szolgáltatók saját piacaikon is visszaesést kénytelenek elviselni. Általános tendencia, hogy csökken az ARPU (Average Revenue Per User – átlagos egy ügyfélre eső árbevétel). Így az országban még jelen nem lévő nagy szolgáltatók, mint a France Telecom vagy a Telefónica nem várható, hogy egy küzdelmes piacra belépnének, a várhatóan több mint 100Mrd-os befektetés ma nehezen kalkulálható megtérülési idő tekintetében is. Az európai piacokon inkább konszolidáció tapasztalható (lásd angol, lengyel, francia, osztrák példák), a kisebb, esetenként veszteséges szolgáltatók a felvásárlás célpontjaivá válnak.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) korábbi kommunikációjából arra lehetett következtetni, hogy a hatóság tőkeerős nemzetközi nagyvállalatokat látna szívesen Magyarországon a negyedik mobilszolgáltatóként. Ahogy azt a korábbi okfejtésben is láttuk, új európai szolgáltató megjelenésére igen csekély az esély. Új szereplő esetleg a kínai, vagy az orosz piacról érkezhet, számukra a pozíció, tapasztalat szerzés lehet az első számú cél.
Elképzelhető, hogy ezek a cégek hazai vállalattal, vállalatokkal lépnek konzorciumra. Jelenleg a legvalószínűbb, hogy az Magyar Villamos Művek Zrt. és a Magyar Posta Zrt. alkotta konzorcium fog elindulni a tenderen. Az árverési kiírás módosítása és a frekvenciaaukció jelentkezési határidejének módosítása is erre enged következtetni. Várhatólag a 2011. december 8-i határidő után már több részletet fogunk ismerni.
Írta: Strelisky Ádám
