A bécsi példa
Hogy nem valamiféle délibábos elképzelésről, hanem a közeli jövőről van szó, azt jól mutatja, hogy Bécs északkeleti külvárosában, Aspernben már épül egy kísérleti városrész. Innen metrón 25 perc alatt elérhető Bécs központja, de Pozsony belvárosába is be lehet érni 28 perc vonatozással. Ebben a hipermodern osztrák városnegyedben az épületektől kezdve az elektromos hálózatig mindent egységes irányítási rendszerbe szerveznek. Így mindig csak annyi villamos energiát termelnek és táplálnak be a hálózatba, amennyit ténylegesen fel is használnak. A fogyasztást pedig a legkorszerűbb érzékelők és irányítási rendszerek tartják kordában.
A bécsi önkormányzat, annak energiaszolgáltató cége egy globális, vezető technológiai vállalat együttműködésében elindított városfejlesztési projektet a világ 10 legfontosabb Smart Cityjei között jegyzik, Európában pedig a legnagyobb: 240 hektáron máris megépült 3240 lakás, egy iskolai campus, kollégium és egy technológiai kutatóintézet. Sőt, 2028-ra felhúznak egy bevásárlóközpontot, további 5300 lakás épül, és kiköltözik ide mintegy húszezer munkahely.
Új társasházak és lakópark
Az osztrák főváros helyzete természetesen merőben eltér Paksétól és Salgótarjánétól. Ám Paks és Salgótarján is távol esik egymástól – nem csupán földrajzilag, de adottságaikat tekintve is. Paks egykor csöndes kistelepülés volt. Az atomerőmű megépítése óta, 35 éve kivételesen jó helyzetben van, és tudatos városfejlesztéssel törekszik élhető környezetet teremteni lakosai számára. Ez meglátszik az ingatlanpiacon is: jócskán felmentek az árak, már felhúztak kisebb társasházakat, és rövidesen új lakópark is épül.
Salgótarján az ország egyik legszebb táji környezetében fekszik. Egykor virágzó ipari központ volt, a helyi iparvállalatok csődje miatt rengetegen költöztek el, és jelenleg is fogy a lakossága. A városvezetés célja megállítani és megfordítani ezt. A salgótarjáni lakóin
