A kutatás szerint az IoT, mint fogalom, egyelőre még kevésbé ismert: Magyarországon tíz emberből kilenc még soha nem hallotta a Dolgok Internete (IoT) kifejezést, de ezzel nem nagyon térünk el az európai átlagtól.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a 25 év alatti korosztályban elsősorban a férfiak azok, akik többet költenének az okostechnológiára, és úgy-ahogy ismerik annak előnyeit. 25 év felett viszont ez a tendencia fokozatosan megfordul, így a nők nyitottabbak az okoskészülékekre, és ami szintén fontos, hajlandóak is többet költeni ezekre. Mindez valószínűleg azért lehet így, mert felértékelődik számukra, hogy mennyi kényelmet, megtakarítást jelenthetnek az IoT-eszközök a saját és családjuk életében.
Nyilas Orsolya azt is kiemelte az interjúban, hogy a Samsung 2020-ig minden termékét az internethez szeretné csatlakoztatni, és ezzel az eszközök egymás közötti csatlakozását is biztosítaná.
Arról is szó esett a műsorban, hogy bár sokaknak elsőre furcsának hangzik az internetre csatlakozó okosmosógép vagy az intelligens kávéfőző, de szépen lassan a felhasználók felfedezik majd az ebben rejlő kényelmi funkciókat. Például hogy reggel gyorsan betesznek egy adagot, és úgy indítják el napközben a mosógépet a mobiljukról, hogy éppen a hazaérkezéskor járjon le a program, illetve annyi vizet használjon a készülék, amennyi a ruha mennyiségéhez szükséges.
A biztonság szempontjából a vállalatnak fontosnak tartja a digitális oktatás erősítését is. A Samsung Smart School program célja Európában, hogy a gyerekek már általános iskolásként tudják használni az okoseszközöket, megfelelően kezeljék a keresőprogramokat, valamint biztonságosan böngésszenek az interneten.
