Az Y és főleg a Z generáció már olyan online kommunikációs közegbe született bele, amelyekben a könyveknek egészen más szerepük van, mint volt korábban. A fiatalabb korosztályok idejéből a tanulási, ismeretszerzési és megismerési folyamatban az internet jelentős szeletet hasít ki, emellett pedig az újabb, modernebb technológiákhoz való kapcsolatuk révén a könyvekkel való interakció átalakulóban van.
Így olvastok ti
Az eNET a rendszeresen internetező 18 év felettiek körében elvégzett 2014 januári kutatásában megvizsgálta, hogy az elmúlt öt év során hogyan alakultak az olvasási szokások. A többség, mintegy 57 százalékuk, saját bevallása szerint kevesebbet olvas most, mint tette öt évvel ezelőtt. Négyből hárman a kevesebb rendelkezésre álló idővel magyarázták mindezt, miközben az időtényező mellett a könyvek ára is fokozott szerepet játszott az olvasási szokások alakulásában: minden harmadik megkérdezett (34 százalék) drágállja a könyveket.
A felnőtt internetezők 16 százaléka mostanában inkább rövidebb terjedelmű szövegeket olvas, mintsem könyveket, ami feltehetően leginkább a számítógép- és az internethasználat elterjedésének meg az emiatt végbemenő információ-fogyasztási szokások megváltozásának a folyománya. A látásromlás, a gyermekvállalás miatt lecsökkenő szabad idő, a tankönyvek miatt jellemzően több olvasást igénylő tanulmányok befejezése és az érdeklődést felkeltő könyvek hiánya is felvetődött az olvasás gyakorlatát csorbító tényezőként.
Miközben a 18 év feletti rendszeresen internetező lakosság 28 százaléka öt évvel ezelőtt is ugyanannyit olvasott, mint mostanában, addig csak 15 százalék azoknak az aránya, akik most olvasnak többet. A manapság többet olvasók 48 százalékának több ideje van olvasásra, 40 százalékuknál pedig az érdeklődést felkeltő könyvek számának növekedése serkentette az olvasási aktivitást. 30 százalékuknál a könyvolvasás szórakoztató jellege, addig 23 százalékuknál az e-könyvek könnyű hozzáférhetősége volt a döntő tényező.
Korszakváltó lehet az e-könyv
A digitális könyvek megjelenése és fokozatos térnyerése hozhatja meg a jövőben a korszakváltást az olvasási szokásokban. Az e-könyvek könnyű hozzáférhetősége az egyik kulcstényező az olvasási szándék élénkülésében. Bár Magyarországon az e-könyvek olvasása egyelőre még nem játszik jelentős szerepet az internetezők többségének mindennapjaiban, már hazánkban is jelentős az a réteg, amelynek tagjai olvasnak e-könyvet (39 százalék). Egyelőre azonban még kisebbségben vannak azok (csupán a felnőtt internetezők 5 százaléka), akik hajlandóak fizetni is az elektronikus tartalomért.
E-könyvek pró és kontra
A legtöbben (54 százalék) az e-könyvek előnyeként a kis helyigényt hozták fel, de számos egyéb érv is felmerült mellettük: könnyen és gyorsan hozzáférhetőek (49 százalék), nagyítható a tartalmuk (42 százalék), nem használódnak el (37 százalék) és környezetkímélők (36 százalék).
A pozitívumok mellett azonban a 18 év feletti rendszeresen internetezők 44 százaléka még mutat kötődést a Gutenberg-galaxishoz, ők az e-könyveknél hiányolják azt az illatot, azt az érzetet, amit egy hagyományos könyv kézbe vétele támaszt. Mindeközben minden ötödik válaszadó túl kicsinek érzi a magyar nyelvű e-könyv-kínálatot, ami azért kritikus, mert csak 21 százaléknyian olvasnak angol és 4 százaléknyian német nyelven, a többiek viszont jobbára csak magyarul olvasnának e-könyvet.
A magyar nyelvű e-könyvek iránti igényt jól jelzi, hogy a digitális könyvek beszerzései során a legtöbbször említett oldalak többsége magyar és nem nemzetközi weboldal
E-könyv vagy nyomtatott könyv?
Az eNET a kutatás során megvizsgálta, hogy az ártól eltekintve a vásárlás során ugyanannak a könyvnek a nyomtatott könyv, a hangoskönyv vagy inkább az e-könyv változatát választanák-e az emberek, ha szabadon választhatnának közülük. A többség (a megkérdezettek mintegy 80 százaléka) nyomtatott könyvet vásárolna, 13 százalékuk virtuális kosarába e-könyv kerülne, 5 százalékuk pedig hangoskönyvet választana, míg 2 százalékuk semelyiket sem venné meg. Ehhez képest valamivel árnyaltabb az eredmény, ha barátok, rokonok megajándékozásáról van szó. Ugyan 31 százalékuk nem ajándékozna e-könyvet, mégpedig többnyire azért, mert inkább nyomtatott könyvet vásárolna, vagy mert drágállja az elektronikus verziót, 33 százalékuk jelezte, hogy ugyan még nem volt rá példa, de nem zárkózik el az e-könyv ajándékozásától. Egy kisebb csoportnál pedig (6 százalék) már elő is fordult, hogy digitális könyvvel lepte meg barátait, rokonait.
A rendszeresen internetező 18 év felettiek 59 százaléka nem vásárol e-könyvet, 10 százalékuk évente csak egyet, 7 százalékuk kettőt, 24 százalékuk pedig legalább 3 darabot. Megfigyelhető tendencia, hogy az egy évben megvásárolt e-könyvek számának növekedésével egyenes arányban csökken a vásárlók száma – tehát egyelőre kevesen vesznek több e-könyvet idehaza.
A digitális könyvet nem vásárlók 42 százaléka említette, hogy azért nem vásárol e-könyvet, mert túl drágának tartja. A hazai lakosság e-könyv iránti árérzékenységét jelzi, hogy minden negyedik e-könyvet vásárló maximum a hagyományos könyv árának 50 százalékát fizetné ki az elektronikus verzióért. A digitális könyveket nem vásárlók 40 százaléka pedig jobban kedveli a nyomtatott könyveket.
Merre mutat a jövő?
Hazánkban az e-könyv olvasása és a kifejezetten e-könyv olvasására szánt eszköz (e-könyvolvasó) megléte nem feltétlenül jár együtt. Az eNET kutatásából kiderül, hogy a rendszeresen internetező 18 év felettiek körében az e-könyveket olvasók csupán 11 százaléka említette, hogy e-könyvolvasót használ e célra, 23 százalékuk tabletet, 28 százalékuk okostelefont, 38 százalékuk hordozható számítógépet, 46 százalékuk pedig az asztali számítógépet nevezte meg. Az e-könyv olvasás további elterjedéséhez vezetne, ha minél többeknek lenne e-könyvolvasója, de egyelőre hazánkban az a tendencia figyelhető meg, hogy a rendszeresen internetező felnőttek próbálnak inkább több funkcióra is alkalmas eszközt vásárolni, amely adott esetben alkalmas e-könyv olvasására is.
Az eNET kutatása alapján látható, hogy az e-könyveknek számos, a lakosság számára is érzékelhető és vitathatatlan előnye van, ám a szélesebb körű elterjedéséhez ezeknél többre van szükség. A magyar nyelvű tartalmat kínáló e-könyvek piacával nem elégedettek maradéktalanul az olvasók. A piaci szereplők számára ez egyben lehetőség is, mivel további tartalmak iránt is mutatkozna igény.
A felnőtt internetezők többsége saját bevallása szerint kevesebbet olvas könyvet, mint öt évvel ezelőtt. A könyvolvasással töltött idő csökkenésének megállításában vagy akár növelésében az e-könyveknek vitathatatlan szerepük lehet a jövőben. Az eNET – Telekom Jelentés az internetgazdaságról című friss kutatása, amely a könyvolvasási szokásokkal és az e-könyvekhez való viszonyulással foglalkozik, megállapítja, a mai fiatal és felnövő generációk olvasási szokásainak kialakulásában komoly szerepet játszanak a gazdasági és társadalmi életben történő változások.
