Péterfalvi Attila hangsúlyozta, a 250 gramm alatti eszközöket nem is érinti a rendelet, mert azok olyan minimális kapacitásúak, hogy hobbieszközöknek, játékeszközöknek minősülnek. Mint mondta, a tervezet három kategóriát tartalmaz: a két kilogramm alattit, a 2–25 kg közöttit, illetve a 25 kg felettit. A 150 kg-nál nagyobb drónok szabályozása már európai uniós hatáskörbe tartozik ‒ tette hozzá.
A drónok besorolása esetében az is szempont, hogy a pilótának milyen tanfolyamot kell elvégeznie, kell-e az eszközökre engedély, felelősségbiztosítás, regisztráltak-e azok, avagy sem ‒ sorolta Péterfalvi Attila.
Az elnök kitért arra, hogy az adatvédelmi hatóság kompetenciája a drónok magánszférára gyakorolt hatásának a vizsgálatára terjed ki. A jogszabály-véleményezés kapcsán javaslatokat tesznek például arra vonatkozóan, hogy legyen lehetőség annak a lekérdezésére, milyen fajta drón repül az adott körzetben, illetve milyen eszközökkel van felszerelve. Újdonság még a tervezetben az is, hogy csak 30 méterre közelítheti meg a területet a pilóta nélküli légi jármű ‒ ellenkező esetben írásbeli hozzájárulásra van szükség. Mint fogalmazott, ugyan a távolság is nagy jelentőséggel bír, valójában az a fontos, milyen eszközökkel lehet a drónokat felszerelni.
Péterfalvi Attila szerint nem egyszerű a szabályozás, mert sokféle szempontot kell figyelembe venni: egyrészt repülésbiztonsági szempontokat, hiszen többször is előfordult már, hogy repülőgép drónnal ütközött , komoly károkat okozva ezzel, másrészt van személy- és vagyonbiztonsági oldala is, hiszen ha terroristákat lehet drónokkal likvidálni, akkor bárki mást is, illetve beszélhetünk magánszférára gyakorolt hatásról is ‒ fejtette ki. A szakember kiemelte, mindezeket ötvöznie kell a szabályozásnak.
Előzmények...
2014-ben a fentiekhez kapcsolódóan a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság különféle szabályozási javaslatokkal kiadott egy ajánlást. Ezekben háromfajta célt különböztet meg: az állami (vagyonvédelem, az emberélet védelme és a nemzetbiztonság), a kereskedelmi és a magáncélokat. A szerv fő célja a magánszféra védelmének az erősítése, amely területen további pluszrendelkezéseket lehet még megfogalmazni. Péterfalvi Attila szerint kifejezetten jó elképzelés, hogy ezeknek a járműveknek a pilótája viseljen magán egyfajta piktogramot, amelyen látszódik, fel van-e szerelve adatrögzítő eszközzel a drón, vagy csak egy műszaki eszköz repül mindenfajta személyes adat gyűjtésére alkalmas tartozék nélkül, ami nem tud se képet, se hangot rögzíteni. Az elnök úgy véli, a magánszféra védelmére vonatkozó ismereteket e-learning tananyag részévé kellene tenni, s az engedély kiadásakor ezekre rá is kellene kérdezni.
A hatóság által megfogalmazott ajánlás kiadása óta 2 év telt el a jogalkotásig, az első eredmény megszületéséig. Péterfalvi Attila szerint összetett kérdésről van szó, sokat kell egyeztetni, meg kell vizsgálni, hogy nem sért-e érdekeket a szabályozás.
A szakember leszögezte, ahogy fejlődik a technika, úgy kell folyamatosan felülvizsgálni és az adott technikai fejlettségi szinthez igazítani szabályozást. Remélhetőleg mire jobb idő lesz, már az új szabályozás szerint hazsnálhatják a tulajdonosok drónjaikat – fejezte ki reményét Péterfalvi Attila.
