Az eredmények szerint az internetező háztartásokban élő 13 év alatti gyermekek 22 százaléka regisztrált már a Facebookra, további 4 százalékukról pedig a velük egy háztartásban élők sem tudják, hogy tagja-e a közösségi oldalnak.
Fontos, hogy a szülők ugyanúgy szabályozzák a gyermekük internetezési szokásait, ahogyan más tevékenységeit is, és ugyanúgy tanítsák meg neki a közösségi portálok használatát, mint ahogy biciklizni is megtanítják.
A veszélyforrások
Egy gyerekre több veszély is vár a Facebookon. Mivel még nem tudja, hogy mire szabad kattintania és mire nem, könnyedén eshet az adathalászok csapdájába átverős posztokon és videókon keresztül. Erre a leggyakoribb példa a visszaélés valamelyik híresség nevével és képével. A „nem hiszem el, hogy Miley Cyrus ezt tette…” típusú bejegyzések vonzzák a gyerekeket, az ilyen kattintások viszont sokszor végződnek a személyes adatok kiszivárogtatásában, a számítógép megfertőzésében.
A következő lehetőség a bűnözők számára a mobilszámla vagy a hitelkártya megcsapolása. Olyan alkalmazásokat programoznak, melyek emelt díjas SMS-üzenetért cserébe jövőt mondanak, kiszámolják a párkapcsolat sikerességének valószínűségét vagy más efféle szolgáltatást nyújtanak.
A harmadik veszélyforrás: a gyermekekkel ismerkedni vágyó felnőttek, akik sokszor álnéven, fiatalkorúként regisztrálnak a közösségi oldalakra. Fontos ezért, hogy a szülők megtanítsák a gyereküknek, hogy csak azokat jelölje vissza, és csak azokkal beszélgessen a Facebookon, akit egyértelműen, személyesen is ismer. Például Fluor Tamásból többtucatnyit találunk a portálon, és mindegyikük rendelkezik számos ismerőssel, akik között sokan vannak a gyerekek is.
Emellett számolni kell a kortársak rosszindulatával is. Az elektronikus zaklatás (angol nevén cyberbullying) az a jelenség, melynek során a kiközösített gyermekkel, tinédzserrel az interneten vagy mobiltelefonon keresztül csúfolódnak kortársai vagy ennél is tovább menve fenyegetik a gyereket. A leghírhedtebb ilyen eset Megan Meier története, mely a tinédzser lány öngyilkosságával végződött.
Végül az utolsó veszélyforrás a gyermek önmagára nézve, méghozzá azzal, ha olyan adatokat és fotókat tölt fel, melyeket később szeretne inkább letörölni az internetről.
Betartandó szabályok
A szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a legjobb, ha a kisgyermeket nem hagyjuk egyedül internetezés közben, hanem a közösségi térben, a nappaliban helyezzük el a számítógépet, amit használhat. Így könnyen észrevehető, ha valami felzaklatja.
Az internetes kártevők elkerüléséhez szerencsés, ha nem ugyanazt a gépet használja, amiről aztán a szülő a bankolást is intézi, ha pedig csak egy számítógép van a háztartásban, akkor hozzunk létre a gyerek számára egy nem rendszergazdai jogosultságokkal rendelkező fiókot.
Emellett fontos, hogy frissített vírusirtó fusson a gépen, és érdemes megfontolni a szülői felügyelet funkcióinak használatát, melyek segítségével korlátozható a felkereshető weboldalak köre vagy akár a számítógép használati ideje.
A Facebook kapcsán a gyereknek el kell magyarázni, hogy ne töltsön fel saját magáról vagy a családjáról képeket a szülő jóváhagyása nélkül, hogy ne kattintson olyan üzenetekre, melyeket nem ért, és hogy a virtuális világban se álljon szóba ismeretlenekkel – azaz ne jelöljön vissza olyan személyeket, akiket nem ismer személyesen.
Amennyiben valaki szeretne a Facebooknak egy tizenhárom év alatti felhasználót jelenteni, ezt a közösségi portál űrlapján megteheti. Ilyen esetben hogyha a Facebook moderátorai úgy találják, hogy a profil egy 13. életévét nem betöltött gyerekhez tartozik, törölni fogják azt.
Arra azonban – az Európai Unió új adatvédelmi rendelkezéseinek bevezetéséig – még nincs mód, hogy csupán azért töröljünk egy adatot, mert az hozzánk vagy gyermekünkhöz kötődik. A G Data szakértője szerint ebben az esetben a leghatékonyabb más jogokkal érvelni: például ha a gyermek olyan fotót vagy videót töltött fel, amit mi készítettünk róla, akkor élhetünk szerzői jogunkkal, és levetethetjük a képet a Facebookról.
A kutatást a G Data megbízásából az NRC végezte 1000 fő megkérdezésével. Az adatfelvétel módszere online kérdőíves felmérés többszörösen rétegzett, véletlen mintavétellel az NRC NetPanel segítségével. Az eredmények a 18-75 éves, hetente legalább egy alkalommal internetezőkre reprezentatívak.
