Ilyenek például a “fizetős lesz a Facebook” hírek és társaik. A cél, a minél több kattintás megszerzése, és az ebből való pénzszerzés. Persze vannak sokkal direktebb pénzlehúzásra szakosodott csalók is.
A gyanútlan internethasználó, aki nincsen tisztában az internet veszélyeivel, gyakran kiadhatja akár a pin-kódjait, a jelszavát, a bankszámlaszámát vagy akár bankkártyaszámát illetéktelen személyeknek. Tipikus esete ezen csalásoknak, amikor egy lottónyereményről érkezik e-mail, amelyben azt írják, hogy a nyertes csak akkor kapja meg az összeget, ha elutal egy bizonyos összeget egy bankszámlaszámra – mondta Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője.
Az internetes bűncselekményeket az utóbbi időben már el is nevezik. Néhány éve jelent meg az úgynevezett “419-es csel”, vagy más néven a “nigériai átverés”, amely az emberek hiszékenységére alapoz.
Az egész történet azon alapszik, hogy valamilyen reményt megcsillantanak előttünk. Nemrég egy brit komikus pont egy ilyen scammert vert át, amikor arról kapott üzenetet, hogy aranyat fognak neki küldeni. Ez nagyon reálisnak tűnő dolog, és ha elpasszolunk belőle 25 kilogrammot, akkor a nyereség 10 százaléka a miénk” – magyarázta Szűts Zoltán.
Az Egyesült Államokban az FBI-nak egy külön task force-sza van arra rendszeresítve, hogy az internetes csalásokat felderítse.
