A kódolók felajánlják rosszindulatú terméküket igény szerinti felhasználásra, értékesítik az egyedileg módosított változatokat az ügyfeleknek, akik majd szétszórják az interneten vagy spamként továbbküldik, és jutalékot fizetnek az alkotóknak – a fő pénzügyi kedvezményezettnek.
Az áldozatok gyakran fizetnek, a pénz tartja életben a rendszert. Ez odáig vezetett, hogy szinte naponta jelenik meg új zsarolóvírus.
A zsarolóprogramok evolúciója
Miközben a zsarolóprogramok tovább tomboltak az egész világon, egyre kifinomultabbá és változatosabbá váltak és olyan mértékben erősödtek, hogy képesek visszatartani az egyéni felhasználók és vállalatok adatait és eszközeit.
• A vállalatok elleni támadások száma jelentős mértékben nőtt. A cég kutatása alapján világszerte minden ötödik vállalkozást ért zsarolóprogramok általi támadás, és minden ötödik kisebb vállalkozás soha nem kapta vissza a blokkolt fájlokat, annak ellenére, hogy kifizették a zsarolók által meghatározott összeget.
• Egyes ágazatokban nagyobb erősségű támadásokat észleltek, mint máshol, de a kutatások azt mutatják, hogy nincs alacsony kockázatú szektor: a legnagyobb arányú támadást az oktatási szférában (23%), míg a legalacsonyabbat a kiskereskedelemben és a szabadidős szolgáltatásoknál (16%) tapasztaltak.
• “Oktatási” zsarolóprogramokat azért fejlesztettek ki, hogy a rendszergazdák lehetőséget kapjanak a zsarolóvírusok szimulálására, azonban a kiberbűnözök ezt gyorsan és könyörtelenül kihasználták, majd ez vezetett többek között a Ded_Cryptor és Fantom nevű kártékony programok megszületéséhez.
• Idén először új megközelítéseket érzékelhettünk a zsarolóprogramok támadásaiban, mint például a merevlemez titkosítás, ahol a támadó blokkolja vagy titkosítja a hozzáférést nemcsak egy-két fájlhoz, hanem mindhez egyszerre – például a Petya nevű trójai . A Dcryptor vagy más néven Mamba nevű program egy lépéssel még ennél is tovább ment: lezárta a teljes merevlemezt egy brutális jelszóval.
• A Shade nevű zsarolóprogram bizonyította, hogy az új kártékony programok már képesek egyedi változtatásokra. Ha például az áldozat fertőzött számítógépén pénzügyi szolgáltatásokat észlelt, akkor nem titkosította a fájlokat, hanem kémprogramot telepített a gépre és így nyert ki felhasználható adatokat.
• Feltűnő növekedés tapasztalható az alacsony minőségű kártékony programoknál: az egyszerű trójai zsarolóprogramok szoftveres hibákkal és hanyag váltságdíj utasításokkal növelik a valószínűségét annak, hogy az áldozatok soha nem kapják vissza az adataikat.
Szerencsére idén az is kiderült, hogy a szegmens különböző résztvevői egyesítik erőiket a kibercsapdák elleni harcban. A No More Ransom projekt júliusban indult és összefogta a bűnüldöző szerveket valamint a biztonsági cégeket, hogy leleplezzék és megzavarják a nagy zsarolóprogram-családokat, támogassák az egyéni felhasználókat adataik visszaszerzésében, és aláássák a bűnözők jövedelmező üzleti modellét.
