Bármelyik sci-fibe eladható plot lenne az agyban tekergő robotok fantazmagóriájából, a helyzet azonban az, hogy mozivászon helyett a megvalósítás és a gyakorlati alkalmazás mezsgyéjére lépett a projekt.
Amilyen bizarr, olyan hasznos
Az új technológia párosítása a már meglévő endovaszkuláris kezelésekkel, képessé tenné az orvosokat arra, hogy percek alatt eljussanak az elzáródást okozó blokádokhoz, ezáltal megelőzve a stroke-ot vagy az agyi aneurizmát.
„A stroke az ötödik leggyakoribb halálok Amerikában. Ha a betegek az első 90 percben vagy az előtt megkapnák a szükséges kezelést, a túlélési ráta szignifikánsan emelkedne” – mondta Xuanhe Zhao, az MIT egyik kutatója. „Ha képesek lennénk készíteni egy eszközt, ami hatvan perc alatt képes elérni az elzáródást, a tartós agykárosodás elkerülhető lenne” – fűzte hozzá.
A stroke azonban nem csak a tengerentúlon vezető halálok. Hazánkban is az élmezőny részét képzi.
Térkép az agyhoz, mágnes a robotszálhoz
Xuanhe Zhao reflektált arra is, hogy a jelenlegi manuálisan végezhető beavatkozás, amely során próbálják felszabadítani az eltömődött eret, komoly szaktudást, speciálisan képzett orvosokat igényel, valamint olyan eszközapparátust, ami a vidéki vagy szegényebb régiókban alig érhető el. Nem beszélve a műtét energia és időigényéről, illetve a kockázatokról.
Az MIT robotszerű kígyója viszont mindezt képes optimalizálni. Egyrészről képes minimalizálni az eljárás során az orvosokat érő sugárzást (ugyanis a jelenlegi eljárás során szükség van röntgenre az elzáródás felkutatásához és eliminálásához), másrészről az erekben való tájékozódást is megkönnyíti.
Ezutóbbi több év tesztelésének eredménye, ugyanis az MIT korábban már kísérletezett 3D nyomtatásos mágnesesen vezérelhető, illetve hidrogél alapú anyagokkal, és ezek ötvözéséből hozták létre a most debütáló „robotkígyót”.
A mágnesesen kormányozható, hidrogéllel bevont robotszálat képesek voltak elég vékonnyá tenni ahhoz, hogy mágnesesen átvezessék egy életnagyságú szilikonból készített agyi vérérhálózaton.
