A cikkben ismertetett dokumentum szerint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Új-Zéland, Ausztrália és Kanada titkosszolgálatait tömörítő, úgynevezett Öt Szem (Five Eyes) szövetség egy angliai tanácskozásán, az akkor DSD (Defence Signals Directorate) néven működő ausztrál hírszerzés részéről elhangzott felajánlás után a felek arról vitáztak, megosszák-e az átlagpolgárokra vonatkozó "orvosi, jogi vagy vallási információkat".
A brit kormány elektronikus lehallgató ügynökségének (GCHQ) cheltenhami központjában 2008. április 22-23-án lezajlott értekezlet brit emlékeztetője szerint a kanadai fél aggodalmát fejezte ki a válogatás és minimalizálás nélküli metaadatok átadásának kockázataival kapcsolatban.
Ausztrál részről ezzel szemben elhangzott, hogy a DSD kész "nagy tömegű, válogatás és minimalizálás nélküli metaadatot megosztani, feltéve, hogy azokat nem valamely ausztrál állampolgár ellen akarják felhasználni" a szövetséges szolgálatok. Igaz, annyit hozzátettek, hogy minisztériumi végzés kellene a vizsgálatok folytatásához, ha az "életmódra vonatkozó" keresések egy ausztrál állampolgár nyomára vezetnek.
Az emlékeztetőből nem derül ki, hogy a cheltenhami tanácskozás eredményezett-e valamilyen döntést vagy konkrét lépéseket. Amióta Edward Snowden a The Guardian és a The Washington Post című lapokhoz eljuttatta az NSA rendkívül kiterjedt elektronikus adatgyűjtésére vonatkozó dokumentumokat, világszerte vita tárgya, hogy megengedhető-e bírósági végzés nélkül nagy tömegű adatot halászni egyszerű állampolgárok napi tevékenységéről.
Ausztráliában a Zöldek pártja és Nick Xenophon független szenátor igyekszik fényt deríteni a titkosszolgálatok adatgyűjtésben vállalt szerepére, az ügyben azonban az előző munkáspárti kormány és a jelenlegi, Tony Abbott vezette jobboldali kabinet egyaránt időhúzásra játszik - írta a The Guardian ausztrál kiadása.
