A kutatás legfontosabb megállapításai:
- Négyszeresére nőtt a zsarolóvírussal megfertőzött androidos eszközök száma: 2014-2015 között ez a szám 35 413 volt, míg egy évvel később már 136 532.
- A ransomware aránya az androidos rosszindulatú programokon belül 4,63 százalékra emelkedett 2015-2016 között az előző évi adatokhoz képest (2,04 százalék).
- Az összes támadás 90 százaléka csupán négy malware csoporthoz köthető, ezek pedig a Small, Fusob, Pletor és Svpeng családok.
Míg a számítógépek esetében a fájltitkosító zsarolóvírusok száma az egekbe szökik és a képernyő blokkolók száma csökken, az Android ransomware esetében inkább utóbbi jelenti a problémát. Ez azért van, mert az androidos eszközökön nem lehet eltávolítani a képernyővédőket külső merevlemez segítségével, ezáltal pedig ez a módszer éppoly hatékony, mint a fájltitkosítók.
Bár a számítógépekhez képest Androidon még mindig kevesebb felhasználót támadnak meg, a ransomware így is aggodalomra ad okot. A kutatás első hónapjaiban közel nullára volt tehető azoknak a felhasználóknak a száma, akik zsarolóvírussal talákoztak készülékeiken, a tanulmány végére viszont már havonta 30 ezer esetet rögzítettek.
Egy jó darabig nem fogunk megszabadulni ettől a zsarolási modelltől. A mobil ransomware-t a számítógépes zsarolóvírusok folytatásaként fejlesztették ki, és jó eséllyel ez csak a kezdet. Számíthatunk rá, hogy előbb-utóbb más csatlakoztatott eszközökön is megjelennek a zsarolóprogramok, így például okosórák, okostévék és más okoseszközök is veszélyben lehetnek. Minden a kiberbűnözők kreativitásán múlik.
Pár tanács betartásával csökkenthetjük a kockázatokat:
-
Csak megbízható forrásból származó alkalmazásokat telepítsünk.
-
Használjunk biztonsági megoldást, amely észleli és kiszűri a rosszindulatú programokat és gyanús linkeket.
-
Ha nem hivatalos alkalmazás-áruházból töltünk le appokat, figyeljünk rá, hogy milyen engedélyeket kérnek.
-
Tartsuk magunkat képben a legújabb kiberfenyegetésekről.
