Az Európai Unió dönthet úgy, hogy bizonyos államokban megfelelő szintű az adatvédelem. Ebbe a listába tartozik például Svájc, Argentína, Kanada és Uruguay - az elnökhelyettes kiemelte, az Egyesült Államok nem tartozik a biztonságos harmadik országokhoz, így európai személyes adatokat nem lehet kiegészítő garanciák nélkül továbbítani. A probléma megoldására 2000-ben létrejött egy megállapodás az Egyesült Államokba irányuló adattovábbítás jogi garanciáiról. Az Európai Bíróság a közelmúltban azonban kimondta az amerikai Safe Harbour érvénytelenségét.
A megállapodás értelmében az amerikai adatkezelők egy regisztrációval tettek önkéntes vállalásokat. A rendszerrel azonban már évek óta probléma volt. Szabó Endre Győző elmondta, az ítéletet elsöprő ügy katalizátora a Snowden-kiszivárogtatások voltak, amelyek megmutatták, hogy az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatok széles körben fértek hozzá üzleti adatokhoz. Hozzátette, a technológia előbb jár a jogi szabályozásnál. „A 2016-os év elejére elkészülő szöveg a virtuális világ aktualitásait is figyelembe veszi.”
Az ügy lényege hatásköri szempontból, hogy az Európai Bizottság ugyan hozhat döntést olyan ügyben, amiben a harmadik országot biztonságosnak tekinti, azonban ez nem fosztja meg a nemzeti adatvédelmi hatóságokat az adattovábbítások vizsgálatától, megtiltásától és szankcionálásától – magyarázta a vendég. „Az Európai Bíróság döntésével behúzta a vészféket. Rámutatott arra, hogy alapjaiban kell újraalkotni az adatvédelmi rendszert” - hozzátette, a párbeszéd adott a kormányzati és a nemzetközi szinten is: a folyamatosan zajlanak.
Az új szabályozással szemben jelentős elvárás a való élet szabályainak alkalmazása a virtuális térben. Szabó Endre Győző elnökhelyettes rámutatott, ez azért fontos, mivel az online események nagyban meghatározzák életünket.
A 2016-os év elejére készülhet el az az új európai adatvédelmi jogszabály-tervezet, amely már a digitális világ aktualitásait is figyelembe veszi. Időközben szintén adatvédelmi tárgyban intenzív transzatlanti tárgyalások vannak folyamatban - a Rádió Orienten Szabó Endre Győző, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökhelyettese elemezte a Safe Harbour ítélet megsemmisítésének következményeit. A kontinensek adatvédelmi rendszerei között nagy eltérések mutatkoznak: Európában alapjogi megközelítés, míg Amerikában inkább az adatkezelő elsőbbsége jellemző. A Rádió Orienten Szabó Endre Győző kiemelte, az európai rendszerben külön adatvédelmi hatóságok működnek, míg Amerikában széttöredezettebb a struktúra, itt inkább az egyénekre bízott az adatvédelem érvényesítése. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökhelyettese rámutatott, az alapjogi megközelítés indokolt, ebből alakítható ki az egységes szabályozás.
