Ugyanakkor a legnagyobb aggodalmuk az, hogy nagyobb stressznek lesznek kitéve a munkahelyen. A Continental által megbízott Alkalmazott Társadalmi Tudományok Intézet reprezentatív kutatása minden eddiginél ellentmondóbb képet festett a munka világának jövőjéről.
Kockázatok és mellékhatások
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a németek tisztában vannak annak a változásnak az erejével, amelyet a digitalizáció hoz a munka világába. Ugyanakkor sokszor nem látják azt, hogy ennek a hatásai mikor és hogyan fognak jelentkezni. Egyenlőnek érzik a lehetőségek és a kockázatok mértékét.
Fontosnak tartják, de még nincs jelen mindenhol
A megkérdezett diákok 81 százaléka és az alkalmazottak 68 százaléka kiemelten fontosnak tartja a digitalizáció hatását a munkában. Ugyanakkor a megkérdezettek nagy része nem igazán tudja megfogalmazni, hogy a digitalizáció mit is jelent pontosan számára.
Egyharmaduk még a kifejezést sem tudja hova tenni. Amíg a diákok a digitalizáció alatt a munka világában elsősorban az okostechnológiát és a kommunikációt értik, addig az alkalmazottak a papír nélküli irodákra való digitális átállásra asszociáltak, amely évtizedek óta jelen van.
Egyáltalán nem könnyíti meg a dolgokat
A megkérdezettek kevesebb, mint fele: a diákok 46 százaléka illetve az alkalmazottak 38 százaléka azt várja a digitalizációtól, hogy megkönnyítse az életét. A kutatás eredményei szerint a diákok 41 százaléka és az alkalmazottak 43 százaléka úgy látja, több lehetőség rejlik a digitális átállásban, mint kockázat.
A kutatásban résztvevők kétharmada véli úgy, hogy többet kellene befektetni a digitális infrastruktúrák kialakításába.
Aggodalom a túlterhelés és a stresszbetegségek miatt
A megkérdezettek majdnem kétharmada tart attól, hogy a munka világába egyre jobban beférkőző digitalizáció által a stressz egyre nagyobb mértékben okoz majd megbetegedéseket. A kutatás emellett rávilágít arra az aggodalomra is, hogy nem lesznek képesek megbirkózni az új, rugalmas munkamodellekkel.
A válaszadók egyben azt is feltételezik, hogy a munkaadók általában magasabb szintű rugalmasságot várnának el tőlük, mint amit ők maguk képesek és hajlandóak nyújtani. Például az alkalmazott személyek 43 százaléka azt állítja, hogy rugalmasan tudják kezelni a munka helyszínét. Ugyanakkor 60 százalékuk feltételezi azt, hogy a munkaadójuk el is várja tőlük ezt a fajta rugalmasságot. Ez a különbség a diákok körében is tapasztalható, 54 százalék a 68 százalékkal szemben.
A kutatás szerint a diákok kétharmada és az alkalmazottak 58 százaléka számára a magánélet és a munka egyensúlya a legfontosabb, megelőzve így a biztos munkahelyet és a jó fizetést. A résztvevő diákok több mint fele úgy véli, hogy a felhőben való dolgozás, a big data, a közösségi hálózatok és a kollaboráció bír kiemelt jelentőséggel. Az alkalmazott munkavállalók számára viszont az otthonról dolgozás a legfontosabb.
A negatív hatásokat vizsgálva a diákok 39 százaléka és az alkalmazottak 44 százaléka gondolja azt, hogy a fokozódó digitalizáció hatásaként az alkalmazottak elméletben mindig elérhetővé válnak.
