A magyar vállalatoknak Macedónia a 15. legfontosabb befektetési célterülete, az ott befektetett tőke mostanra meghaladja a 325 millió eurót. Szijjártó Péter előadásában elmondta: a világgazdasági változások arrakésztették az országokat, hogy új stratégia mentén határozzák meg gazdasági tevékenységüket. Magyarország 2010-ben az ország újraiparosításáról döntött, a keleti nyitás külgazdasági stratégiával pedig a teljes külgazdasági szerkezetet két lábra állította, aminek egyik pillére a Nyugat-Balkánon megszerzett gazdasági, kereskedelmi, befektetői pozíciót megtartása, erősítése.
Az államtitkár kitért arra, hogy a magyar gazdaság teljesítményét az export és a befektetetések alakulása alapvetően meghatározzák, az Eurostat adatai alapján 2014 első negyedévében Magyarország exportja az ország GDP-jének 96,5 százalékát tette ki.
Fotó: Botár Gergely
Szijjártó Péter kifejtette: a magyar kormány úgy strukturálta át erőforrásait és intézményeit, hogy a magyar export minél nagyobb mértékben növekedni tudjon, mert a magyar export folyamatos emelkedése adja a legbiztosabb alapot a magyar gazdaság tartós növekedési pályájához.
Az államtitkár jelezte: fontos feladat, hogy 2000-2500-ról 12 000-re növekedjen az exportképes magyar kkv-k száma. Közölte: szeretnék feloldani azt a helyzetet, hogy míg a kkv-k foglalkoztatják a magyar munkavállalók háromnegyedét, addig a exportteljesítményben 15-16 százalékkal részesednek.
Szerinte a további befektetésekhez jó alapot adnak a kedvező macedón gazdasági mutatók, és arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly 3,1 százalékkal bővült a macedón gazdaság. Az előrejelzések szerint további jelentős növekedés várható.
Az idén az év első öt hónapjában a Macedóniába irányuló magyar export 19 százalékkal növekedett, elsősorban a textilipari és a gyógyszeripari, illetve az élelmiszeripari export emelkedett. Hozzátette: a Macedóniába irányuló magyar élelmiszerexportnak addicionális hasznai is lehetnek.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a Nemzeti Kereskedőház Zrt. nemrégiben nyitotta meg első nyugat-balkáni kereskedőházát Szkopjéban, amely segítséget nyújt a vállalatoknak a piac felkutatásában, együttműködő partnerek keresésében. Az Eximbanknál pedig 315 millió euró hitelkeret áll rendelkezésre a magyar cégek macedón megjelenésének segítésére.
A Világbank és további nemzetközi pénzügyi szervezetek több projektet is finanszíroznak Macedóniában mezőgazdasági technológiai, energetika, önkormányzati szolgáltatások színvonalának emelése területén, ezekhez magyar cégek a tenderek révén kapcsolódhatnak - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Bill Pavleszki, Macedónia befektetésekért felelős tárca nélküli minisztere hangsúlyozta, hogy a reformok révén befektetőbarát környezetet alakítottak ki, alacsony adókulcsot, mérsékelt közterhet alkalmaznak, földrajzi elhelyezkedésük és a már kiépített logisztikai rendszerük lehetőséget ad a régió piacainak eléréséhez. Fejlesztik az oktatást, hogy képzett szakemberek álljanak a vállalkozások rendelkezésre, kedvező az is, hogy szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek más országokkal, s a magyar-macedón kettős adóztatást elkerülő egyezmény is előnyökkel jár.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. tájékoztatása szerint a Macedóniába irányuló magyar export 2013-ban elérte a 114,2 millió eurót, az import 24 százalékos növekedéssel, 6,5 millió euróra nőtt.
