A negyedik negyedévben az összegzés szerint immár 80 országban észleltek DDoS támadást, míg az előző negyedévben ez a szám csupán 67 volt. A legnagyobb számú áldozattal járó támadás első 10 országa között is változást figyelhetünk meg: Németország és Kanada váltotta Olaszországot és Hollandiát.
A megtámadott első három ország sorrendje az alábbiak szerint alakult:
1. Kína (76,9%)
2. USA (7,3%)
3. Dél-Korea (6,3%)
A leghosszabb DDoS támadás rekordideje megdőlt: 292 órán, azaz 12,2 napon keresztül tartott.
Szintén tavalyi dőlt meg az egy nap alatt indított támadások száma: november 5-én összesen 1.915 támadást regisztráltak világszerte.
Ezek között külön megemlíthető a Dyn’s Domain Name System, a Deutsche Telekom, illetve Oroszország legnagyobb bankjai ellen indított támadás. Az említettek új jellegzetességet is mutattak, ugyanis a támadásokat olyan IoT eszközökről indították, amelyek nem rendelkeznek megfelelő informatikai védelemmel, mint például a Mirai támadás. A Mirai alkotói megalapozták a lehetőséget számos más kártékony programmal fertőzött IoT eszközökből álló botnet támadásokhoz.
Év vége felé a felerősített támadásokat felváltották az alkalmazásokon keresztül érkező behatolások. Az applikációk mögött megbújó támadások sokkal nagyobb kihívást jelentenek, mert a felhasználók valós tevékenységét utánozzák és ez egyre gyakrabban titkosítással járnak, amelyek növelik a kockázat szintjét. A titkosítások jelentősen megnövelik egy DDoS támadás hatékonyságát, hiszen bonyolítják azok kiszűrését a sok “hamis” és jogos kérelem között, mivel ezeket a folyamatokat dekódolni kell.