Ezek között van káros hatásokat csökkentő növényvédelmi rendszerek kidolgozása, növényállomány monitorozása, növények víz- és energiaforgalmának modellezése, hőtűrő baromfihibridek nemesítése és megfelelő takarmányozási módszerek megtalálása is. Szólt arról, hogy a költségvetés mintegy harmadát infrastrukturális beruházásokra fordítják. Az egyetem területén kutatóközpontot, vizsgáló állomásokat hoznak létre, laborokat rendeznek be és szerelnek fel, a kutatásokhoz szükséges szélsőséges körülményeket klímakamrákban biztosítják.
Gyenei Ferenc, a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója azt mondta: az élelmezés, az élelmiszerek minőségének javítása világszerte nagy kihívást jelent. Jelezte, a klímaváltozás hatásai az általa vezetett cégnél is érezhetőek, ezért a biztonságos növénytermesztéshez kiemelten fontosnak tartja új technológiák alkalmazását, az öntözéses eljárások bevezetését.
Németh Tamás egyetemi tanár, a projekt vezetője úgy vélte, a magyar mezőgazdaság tavaly kiemelten jó évet zárt, a minőségen azonban még sokat lehet és kell is javítani. Ehhez segítséget nyújt a felsőoktatási intézmények és vállalatok együttműködése. Szávai Ferenc, a KE rektora szerint az egyetem vezetésével létrejött konzorcium olyan piacképes termékek előállításához járul hozzá, amelyek erősítik a magyar agráriumot. Borbás Zoltán, a KE kancellárja hozzátette, a klímaváltozás hatásait mindenki érzi. Szavai szerint a most indult program keretében felépülő infrastruktúra és megszerzett tudás eszközöket ad a szélsőséges időjárással szembeni küzdelemhez.
