Ebből a veszteségből 57 millió euró a fizikai hanghordozók piacához és 113 millió euró a digitális termékek forgalmához köthető.
A zeneipar által elszenvedett veszteség aránya elérte a forgalom 5,2 százalékát.
A kapcsolódó szektorok és az állam bevételkiesését is figyelembe véve ez az értékesítési veszteség összesen 336 millió euróra tehető.
A csökkenő kereslet folytán ugyanis a vizsgált európai uniós tagországok mintegy 63 millió euró állami bevételtől estek el, továbbá a munkahelyek száma 2155-tel csökkent.
A jelentés arra is rámutat, hogy az illegális tartalmak felhasználásának növekedésével párhuzamosan jelentősen visszaesett a fizikai hanghordozók, illetve a digitálisan elérhető zenei tartalmak forgalma.
A tagországok közül a legnagyobb közvetlen bevételkiesést a saját hangfelvétel-iparában az Egyesült Királyság szenvedte el 48,6 millió euróval, ami a brit zenei piac 5,7 százalékának felelt meg.
A második helyen Németország, a harmadikon pedig Franciaország foglal helyet 40,4 és 26,4 millió euróval.
Ehhez járul a kapcsolódó iparágak és az állami szektor közvetett vesztesége, amely az Egyesült Királyság esetében további 30, Németország esetében 26, Franciaország esetében 21 millió euró veszteséget jelent.
Magyarország a lista 16. helyét foglalja el viszonylag alacsony, 282 000 eurós, azaz 88,5 millió forintos becsült bevételkieséssel.
A zenepiac értékesítési veszteségének aránya nálunk az 5,2 százalékos EU-átlagnál kedvezőbb, a hazai forgalom 3,5 százaléka, ami a legalacsonyabb a tagállamok között.
Az EUIPO kutatása rávilágít arra is, hogy az illegális zenei tartalmat felhasználók ugyan tisztában vannak a szellemi tulajdon értékével, mégis hajlamosak hozzáállásukat személyes körülményeikkel indokolni.
A válaszadók legtöbbször úgy gondolják, hogy ha saját használatra nyúlnak az illegális tartalmakhoz, nem követnek el jogsértést.
