A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) június 25-én, az Informatika Történeti Kiállításnak otthont adó szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában rendezte meg "A jövő múltja – A lyukkártyától az információs társadalomig" konferenciát. A kiállítást megnyitó konferencia díszvendége A Marslakó lánya (The Martian’s Daughter) könyv szerzője, Neumann János lánya, Marina von Neumann Whitman, fővédnöke Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt.
A televíziós csatornák, újságírók és a mintegy 200-250 fős közönség által érdeklődéssel várt eseményt Friedler Ferenc, az NJSZT elnöke nyitotta meg, majd Kovács Győző özvegyének, Muszka Dánielnek és Alföldi Istvánnak, az NJSZT ügyvezető igazgatójának átadta a kiállítás létrehozásában szerzett elévülhetetlen érdemekért járó díjakat.
A díjátadást követően Marina von Neumann Whitman tartott előadást. Életéről, az egyszerre elméleti tudós és nagyon is aktuális kérdésekre gyors gyakorlati megoldásokat kereső Neumann Jánosról és Marslakóknak hívott magyar zsenitársairól, közgazdász-pályájáról, a játékelmélet kései elismeréséről beszélt.Kroó Norbert, az MTA elnöki tanácsadója Genius loci címet adta előadásának, mottóként pedig „a 20. századot Budapesten csinálták” állítást fogalmazta meg, s fejtette ki, bemutatva a hely szellemét, hatását tudósaink, feltalálóink hosszú sorára. Kutor László iPhone-on és iPad-en, a mobil mindeneseket bravúrosan váltogatva mutatta be az NJSZT informatikatörténeti adattárházát, a Társaság küldetését, az adattárház gyűjtőkörét („mindent, ami nem elsősorban tárgy”): szoftvereket, személyeket, a számítástechnikai kultúra eredményeit, eseményeit. Egyszerre tisztelgett a múlt nagyjai és a jövő letéteményesei előtt.
Z. Karvalics László Az érintés hatalma: az informatikatörténet tárgyi, szellemi és társadalmi metszéspontjai címmel holisztikus megközelítésben vázolta fel a számítástudomány múltját, jelenét és jövőjét, a numerikus nyomás szociológiáját, a hardver technikatörténeti beágyazottságát, a programozás és automatizálás önálló kultúrhistóriáját, az algoritmizálható agymunka gépesítését.
Ebéd után Veres Zsolt, az IBM Magyarország igazgatója az IBM nemzetközi és hazai innovációtörténetét mesélte el: többek között az 1936-os Watson elektromos könyvelőgépekről, az 1949-es és 2011-es népszámlálás közös nevezőjéről és a Magyarországon az 1930-as évektől máig jelenlévő mamutvállalat helyi sajátosságairól hallhattunk.
Az IBM történet után közgazdasági kerekasztal-beszélgetés következett. A beszélgetést a konferencia házigazdája, Alföldi Zoltán vezette. Szakértőként moderált a három résztvevő, Barcza György, a Századvég vezető elemzője, Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke és Sarkadi-Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója között.
A rendezvény a kiállítás bemutatásával zárult – Bohus Mihály értő és szerető tolmácsolásában.
Összegzésként még annyit, hogy A jövő múltja nagyszerű folytatása az NJSZT-konferenciáknak: múlt és jövő szimultán jelenléte, szerteágazó tematika, érdekes előadások, magas szintű szervezés.
