A két óriást az vád érte, hogy hatáskörükön belül hagytak terjedni olyan valótlan információkat, amelyek befolyásolták az amerikai elnökválasztás eredményét, és esetleg ennek segítségével nyert Donald Trump republikánus párti jelölt.
A hamis híreket megjelentető honlapok részben azáltal tudnak fennmaradni, hogy hirdetések megjelentetésével bevételre tesznek szert, a hirdetésekhez pedig úgy jutnak hozzá, hogy például csatlakoznak a Google AdSense nevű hirdetésközvetítő szolgáltatásához.
A Facebook is változtat a hirdetési szolgáltatást érintő politikáján: a csaló vagy félrevezető reklámok tilalmát kiterjesztette a hamis hírekre is.
A Facebook vezetői között az ügy heves vitát váltott ki, Mark Zuckerberg elnök két közleményt adott ki arról, hogy meggyőződése szerint a Facebook nem befolyásolta a választás eredményét, és a közösségi oldalon az információk legfeljebb egy százaléka hamis.
A bevezetni tervezett korlátozás nem vonatkozik azokra a hamis információkra, amelyeket a felhasználók osztanak meg saját falukon – ezt képtelenség is volna ellenőrizni -, hanem csak azokra, amelyeket az FB tesz fel az oldalra saját szűrése után.
Hasonlóképpen a Google sem akadályozza meg, hogy valaki rákeressen olyan oldalakra, amelyek hamis információkat tartalmaznak, viszont azt megpróbálja megakadályozni, hogy az ilyen oldalak reklámbevételhez jussanak az AdSense-en keresztül.
Az elnökválasztással kapcsolatos példa, hogy ha valaki az utóbbi napokban rákeresett a szavazatszámlálás (final election count) kifejezésre, akkor eljuthatott olyan oldalra, amely azt állította, hogy Trumpra több szavazópolgár voksolt, mint ellenfelére, a demokrata párti Hillary Clintonra.
Pedig a szavazatokat még mindig számlálják, és Clintonnak egy kicsivel több volt még hétfőn is. Trump az elektori szavazatokból szerzett többet, ez jelentette győzelmét.
