A főként diákok érdeklődésére számot tartó gondolatébresztő, közvetlen légkörű, interaktív előadás korszerű média eszközök bevonásával szemléltette, hogy a tudomány egyáltalán nem unalmas, önmaguk és környezetük tudatos megismerése pedig már kamaszkorban is fontos feladat, hogy később felnőttként is reflektálni tudjanak a világra. A társadalmi lét örökös párbeszéd az "én" és a "másik" között.
Csányi Vilmos etológus a társas lény fogalmát, a szocializáció folyamatát járta körül. Az emberi szocializációt bonyolult biológiai és társadalmi tényezők befolyásolják. Legfontosabb eseményei a családban kezdődnek és a szűkebb, majd tágabb közösségekben folytatódnak. A személyiség formálódása 10-12 éves korra befejeződik, de érése, megszilárdulása évekig tart. A serdülők problémáira a humánetológia megoldási stratégiákat kínál.
Kosztolányi György a genetika felől közelítette meg a serdülőkort, mint a gyermekkorból a reprodukciós korba való átmenet időszakát, melynek során jelentős hormonális, testi és pszichés változásokon megy át a szervezet. A serdülőkor az ember életében mindössze néhány év, ám ez nem csupán az egyén későbbi életére, hanem – újabb kutatások szerint – az utódok fejlődésére is befolyással lehet. Napjaink társadalmának környezeti hatásai az egyént és utódait egyaránt veszélyeztethetik.
Csépe Valéria a pszichológia szemszögéből vizsgálta a kamaszkort. Ez az életszakasz hullámzó önértékelési viharokat válthat ki a világot nagy lendülettel megismerni akaró serdülőkben. Félúton vannak a gyermekből felnőtté válás folyamatában, így ez a néhány év mérföldkő lehet későbbi életük alakulásában. Napjaink társadalmában a legkritikusabb tényező a "digitális bennszülötté" válás, a virtuális térben való mozgás és a valós kapcsolati háló kiépítésének problémája.
