A digitális médiáé a jövő - Okosságra kényszerítve konferencia

    Brinzda Gábor, a MadHouse ügyvezető igazgatója a hirdetési oldal tapasztalatairól szólva elmondta, hogy azok a cégek, médiumok, amelyek nem fejlesztették, nem igazították a piac igényeihez digitális tartalmaikat, valószínűleg nem tudják maximalizálni hirdetési bevételeiket sem. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a mobiltelefonos tartalmak kapcsán valószínűleg újraosztódik a piac. Az ügyvezető igazgató szerint hirdetési oldalról a túlélést jelentheti a digitalizálás, de a bevételekből a fejlesztésre, a profit tervezésére is fordítani kell.
    Kollár Péter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szabályozási főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a nyomtatott és a digitális média között az különbség, hogy milyen az emberek bizalmi viszonya az adott tartalomhoz. Elmondta, hogy a digitalizálás valószínűleg olyan irányba fejlődik, hogy jobban elkülöníthetőek lesznek a megbízható és nem megbízható tartalmak.
    A főigazgató-helyettes kifejtette, hogy sok új szereplő van a piacon, sorra jelennek meg olyan hírportálok, amelyeknek nincs nyomtatott változatuk, Magyarországon pedig ezek sokszor népszerűbbek, mint a nyomtatott lapok internetes változatai. Kiemelte ugyanakkor, hogy a webes jelenlét megkerülhetetlen, és ma már más médiumoknak, például rádióknak és televízióknak is van honlapjuk, és kapacitásuk is az ide történő tartalom előállítására.
    Martin József Péter médiaszakember, a Figyelő volt főszerkesztője hangsúlyozta: üzleti modell szintjén még nincs megoldva a digitalizáció. Elmondta, hogy a leglátogatottabb hírportál Magyarországon naponta 800 000 látogatót vonz, míg a legnagyobb példányszámú napilap, offline médium 80 ezres példányszámot tudhat magáénak; ilyen szempontból a megbízhatóság is más dimenzióba helyeződik - hangsúlyozta.
    Kifejtette, hogy a magyar piacon a nyugati sajtótermékekhez képest technikai és szervezeti szempontból is nagy késés mutatkozik a médiatartalmak digitalizálásában; az átállást a többségében multinacionális hátterű kiadók késve kezdték. Ő is beszélt arról, hogy a hagyományos márkák drámai mértékben veszítenek jelentőségükből, miközben az olyan márkák, amelynek nincs nyomtatott hátterük, "feljönnek". Hozzátette, hogy Nyugat-Európában nem a márkák közötti, hanem inkább a márkán belüli váltás a hangsúlyosabb, bár az optimális üzleti modellt még mindenki keresi.
    Kékesi Zsuzsa, a HVG digitális programiroda vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon nem túl nagy a digitális tartalomért való fizetési hajlandóság, így elsősorban hirdetési bevételekre lehet számítani a digitalizáláshoz kapcsolódóan.