A kutatás adatai alapján a középiskolások több mint fele (58%) jelenleg úgy gondolja, hogy jól azonosítható az interneten, mi a legális és az illegális tartalom, és majdnem kétharmaduk (60%-uk) büntethetőnek tartja a szerzői művek (zene, film, könyv) engedély nélküli másolását és terjesztését. Ennek ellenére csak minden második diák (50%) törekszik arra, hogy törvényes úton szerezze be a fogyasztani kívánt tartalmakat. Ennél valamivel magasabb azok számaránya (56%), akik a korábban letöltött tartalmak utólagos megvásárlására sem hajlandóak.
Az interneten elérhető tartalmak közül változatlanul a zenék és a filmek a legkeresettebbek (88%, illetve 82%), játékokat pedig a diákok 42%-a keresi. Utóbbinál egyébként jelentős nemek szerinti eltérés tapasztalható: míg a férfiak körében ez az arányszám 63%, addig a nők esetében ez csak 21%. A filmeket kereső diákok 43%-a egyaránt alkalmazza a streamelés (egyidejű, folyamatos adatátvitellel nézhető) és a letöltés technikáit, mindenesetre az utóbbi forma fokozatos háttérbe szorulását jelzi, hogy a 2011-es 78%-ról idén 63%-ra csökkent a filmeket letöltő diákok aránya.
A streamelt filmek elsődleges forrásai a nagy videomegosztó portálok, melyeket a diákok 75%-a vesz igénybe. 2011-hez képest az ismert ingyenes videomegosztók (például Youtube, Inda) látogatottsága 56%-ról 75%-ra növekedett a streamelők körében, míg a filmekre szakosodott, ingyenes oldalaké 78%-ról 70%-ra csökkent.
A streaming útján megvalósított zenehallgatásban szintén a Youtube tölt be domináns szerepet (90%). De azért optimizmusra ad okot, hogy az idén megkérdezett diákoknak már 12%-a hallgat zenét szakosodott fizetős oldalakon az 2011. évi alig 1% után.
A magyar középiskolások háromnegyede még egyszer sem fizetett internetes letöltésért, ennek ellenére nagy többségük törvénytelennek ítéli meg a fájlmegosztó oldalak használatát. Ez derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából. A 2011 után megismételt országos felmérés a 16 évesnél idősebb hazai középiskolások szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakkal és a hamisított termékekkel kapcsolatos attitűdjeit és használati szokásait, valamint a termékhamisításra vonatkozó tapasztalatait vizsgálta 235 középiskola bevonásával.
