A gyanútlan felhasználók a már jól megszokott módon megadják a személyes adataikat, valamint a titkos jelszavukat, és ezeket az adatokat ekkor a rendszer továbbküldi az illegális szervereknek. A csalók ezt követően az áldozatok ellopott adataival további anyagi károkat tudnak okozni, valamint a csalás következtében potenciális célpontjai lehetnek nem kívánatos fertőzött leveleknek, és személyes adataikat továbbértékesíthetik más személyeknek.
Spameken keresztül érkező adathalász levelek kevésbé ártalmas módszerként voltak számon tartva igen hosszú ideig. (Elmúlt két évben 19,9 millióról 37,3 millióra nőtt az adathalászok támadásának száma, többségük azonban nem spameken keresztül érkezett.)
A felmérések adatai megerősítik, hogy az adathalász támadások súlya mára eléri azt a jelentős szintet, hogy igen veszélyes fenyegetettségnek kell őket tekinteni. Az összes regisztrált adathalász támadás mindössze 12 százalékát továbbították levélszeméten keresztül kiküldve az áldozatokhoz. A további 88 százalék adathalász támadást hivatkozások jutatták el az áldozatokhoz, amelyek böngésző vagy üzenetküldő rendszerek (Skype) segítségével értek célba.
A főbb kutatási eredmények
Az érintettek:
• A 2012-2013 között indított adathalász támadások átlagosan napi 102 ezer embert érintettek világszerte, amely kétszerese a 2011-2012 közötti időszakban mértnek.
• Az adathalász támadásokat leggyakrabban Oroszország, az Egyesült Államok, India, Vietnam és az Egyesült Királyság állampolgárai ellen indították.
• Vietnam, az Egyesült Államok, India és Németország területén az előző évhez képest megduplázódott az adathalász támadások száma.
A támadók:
• A legtöbb adathalász szervert az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Oroszország és India területén regisztrálták.
• Az egyedi támadások (hamis weboldalak, szerverek) száma háromszorosára emelkedett 2012 és 2013 között.
• Az egyedi támadások több mint felét (56 százalék) mindössze 10 országban azonosították, ami azt jelenti, hogy a támadók rendelkeznek egy „hazai bázissal”, ahonnan a támadásokat indítják.
A célpontok:
• A Yahoo, Google, Facebook és az Amazon alkalmazásait támadták a legtöbbször az adathalászok, ami az adathalász támadások teljes értékének 30 százalékát jelenti.
• Az adathalász támadások 20 százalékánál másolták le banki és más pénzügyi szervezetek weboldalait a csalók.
• A Top 30 célzott weboldalak között olyan nevek szerepelnek, mint az American Express, PayPal, Xbox Live és a Twitter.
