Egyre kifinomultabbak a hekkertámadások
Feger szerint a jövőben az eddig figyelmen kívül hagyott Internet of Things (IoT, vagyis a „Dolgok Internete”) védelme lesz a legfontosabb. Az IoT-piac jelenleg még nem mondható nagynak, de a vállalatok és a végfelhasználók által használt okos- és hálózatra kapcsolt eszközök megsokszorozódása miatt hamarosan gyors növekedést mutat majd.
A Gartner elemzése alapján tavaly az IoT védelmére több mint 281 millió amerikai dollár befektetést szántak a cégek. Ez az összeg idén várhatóan 348 millió dollár lesz, ami 23 százalékos növekedést jelent. A Huawei szakértője szerint azonban a Gartner által jövendölt összeg, mely szerint 2018-ra az IoT-befektetések elérik majd az 547 dollárt, még alacsony is. Feger úgy véli, ekkor már összesen 11,4 milliárd digitálisan összekapcsolt eszköz működik majd világszerte, míg 2025-re 100 milliárdnál is több, és addigra a Huawei becslése szerint egy átlagos felhasználó napi adatforgalma elérheti az 1,7 gigabyte-ot. Mindez a kormányok, a vállalatok és a végfelhasználók közötti összefogást igényel, annak érdekében, hogy megfelelő kibervédelem álljon rendelkezésre.
A kibervédelemben az Egyesült Államok, Dél-Korea, Kína, Malajzia, Németország és Spanyolország jár például élen, azonban a világon jelenleg nincs globálisan összehangolt megelőzési vagy intézkedési terv, azonos protokoll és csapat, vagyis minden ország külön-külön szabályozza és intézi a kibervédelmét.
Még mindig sok a fehér folt
Magyarország is a világ 63 azon országa között van, amelyek már rendelkeznek kibervédelmi stratégiával és elkezdték az erre vonatkozó törvények és szabályozások bevezetését. Azonban még nagyon sok „fehér folt” van a világtérképen – főként Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában –, ahol nincsen átfogó nemzeti stratégia, ez pedig lehetőséget ad az esetleges támadásokra.
„A hekkertámadások pedig egyre kifinomultabbak”– mondta az eseményen Feger, hangsúlyozva, hogy még a fizikai elkülönítés sem jelent teljes védelmet. „Egy, a munkatársak által nem megfelelően használt, egyszerű USB-kábellel térdre lehet kényszeríteni egy nagyvállalatot” – figyelmeztetett.
Az okoseszközök bevezetésével a kockázatok is megnőnek, a szakember szerint amint hálózatra kapcsolódnak, például az egészségügyi műszerek is sebezhetővé válnak. Előfordulhat például, hogy illetéktelen hozzáféréssel rosszakarók manipulálhatják a vérnyomásmérő által mutatott értékeket. De veszélyek leselkednek egyéb ágazatokban is: egy katonai akciót ma már nem bombákkal próbálnák meghiúsítani, hanem például azzal, hogy megtámadják a vadászrepülőgépeket elszállásoló hangárok ajtajának elektronikus vezérlőrendszerét, és nem engedik a gépeket felszállni.
