Papp István IVSZ elnökjelölt választási programja

2013. május 8. szerda, 12:48 Papp István • választás, Papp István, IVSZ,
Az IVSZ tagsága idei Közgyűlésen 2013. május 9-én elnököt és elnökségi tagokat is választ, mivel a jelenlegi elnök és általános elnökségi tagok mandátuma lejár. Az infoter.eu egy sorozatban mutatja be a jelölteket és elképzeléseiket. A jelöltek közül harmadikként Papp István választási programját tesszük közzé. Papp István a Microsoft Magyarország ügyvezetője, 41 éves közgazdász, az IKT-szektor egyik sokat tapasztalt résztvevője.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

 Papp István választási programja:

Miért gondolom azt, hogy váltásra van szükség?

Azért, mert:

- eltelt 9 év, megváltozott az IKT-világ,

- a válság megmutatta, hogy az iparági érdekképviseletünk nem elég jól szervezett, nem elég hatékony.

Azt állítom: a magyar IKT-iparág szempontjából kudarcos volt az elmúlt évtized. Pedig a világtrendek – elsősorban is a konzumerizáció – nekünk kedveznének, ha tetszik: az IKT-szektort elvileg az Isten sem „menthetné meg” a növekedéstől a 21. században…

De vajon az IKT-szektorra vonatkozó növekedési potenciálból, mennyit tudtak realizálni, „lehívni” a magyar informatikai és telekommunikációs vállalkozások?

Attól tartok: jóval kevesebbet, mint amennyire – tudásuk, innovációs készségük, kapacitásaik alapján – képesek lettek volna. Az elmúlt évtized, ebből a szempontból „kihagyott ziccer” a legtöbb magyar IKT-vállalkozás számára. Mindannyian úgy érezzük, többre lettünk volna képesek.

Ennek a relatív kudarcnak részben kétségtelenül a világválság az oka – de ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy jobban szervezett iparági érdekképviselettel, erősebb fellépéssel még ennek hatásait is hatékonyabban lehetett volna tompítani.

Mit csinálnék másként?

- Véget vetnék a „multik vagy kkv” gondolkodásmódnak, helyette „multik és kkv” logikára építeném az IVSZ működését.

- Új alapokra helyezett stratégiai partnerséget alakítanék ki Magyarország kormányával.

Az elmúlt évtized relatív kudarcának másik oka az, hogy a magyar iparági szereplők a mai napig nem tudtak dűlőre jutni egy régi dilemmájukat illetően. A nagy multinacionális vállalatok favorizálásán, idevonzásán keresztül fejlesszük-e a magyar IKT-szektor versenyképességét – vagy inkább a hazai, zömében kkv-k tudatos előtérbe tolásán keresztül?

A gazdasági eredmények azonban arra utalnak, hogy a multipárti vs. kkv-párti felfogás váltózgazdasága, szüntelen vetélkedése nem bizonyult kellően sikeres módszernek, illetve mára végleg kifulladt.

Én szemléletváltást ajánlok az iparágnak: a két fejlesztési felfogás versengésének folytatása helyett szövetséget a multinacionális hátterű nagyok és a magyar tulajdonban lévő, zömében kis- és középvállalkozások között!


Miért lehet egy ökoszisztéma-alapú iparági modell kölcsönösen előnyök „kicsiknek” és „nagyoknak” egyaránt?

Azért, mert kiegészítik egymás képességeit: az innovációt és a piachoz való „hozzáférést”.

A nagyok piacot jelenthetnek a kkv-knek direkt és indirekt módon is:

-          megrendelést a beszállítói körön keresztül,

-          és piacra lépési lehetőséget a globális kapcsolatoknak, szerződéseknek köszönhetően.

A kisebb vállalkozások és a start-up-ok pedig:

-          innovációs képességet,

-          értékes „helyismeretet”, lokális tudást,

-          az új kihívásokhoz gyorsan alkalmazkodni képes, rugalmas működésmódot

hozhatnak egy új multi-kkv szövetségbe.

Ennek az ökoszisztéma-alapú modellnek aktív szervezője és kormányzati lobbistája lehetne az általam elképzelt IVSZ.

Miért volnék én alkalmas arra, hogy ezt megcsináljam?

Azért, mert „kicsiben” már megcsináltam.

Hiszek abban, hogy a személyemet több szakmai körülmény is alkalmassá teheti arra, hogy ezt az új együttműködési modellt sikeresen megcsináljam az IVSZ elnökeként:

-          dolgoztam magyar start-upnál, személyes tapasztalataim vannak ebből a piaci szegmensből,

-          voltam vezetője „magyar multinak”, amelyben az államigazgatási logika ismerete követelmény,

-          több multinacionális IT és/vagy telco nagyvállalat nemzetközi, vagy magyarországi, regionális szervezetének voltam vezetője,

-          ma egy olyan globális brand magyarországi leányvállalatának a vezetője vagyok, amelynek egész üzleti modellje az ökoszisztémára, a beszállítói, innovációs és partneri körrel együtt létező, kölcsönösen előnyös együttműködésre épül,

-          az általam vezetett IKT-vállalkozás az első között kötött, modellként szolgáló stratégiai megállapodást Magyarország kormányával.

Gyakorlati és rendkívül pozitív tapasztalataim vannak tehát arról, hogy a multik és a kkv-k új együttműködési modellje milyen versenyelőnyöket kínálhat a kooperáció mindkét résztvevői „oldalának”.

Milyen kapcsolatra törekszem a kormányzattal?

Cikluson átívelő stratégiai partnerség kialakítására, amelyben nemcsak nekünk fontos az állam, de az államnak is fontos az IKT-szektor!

A mindenkori kormányzattal kialakított kapcsolat ugyancsak olyan terület, ahol az IVSZ működése – annak alapfilozófiája és hatékonysága egyaránt – megújítható, javítható.

Ezt a viszonyt hosszú távú, a kormányváltásokkal szemben is „immunitást” élvező, széles szakmai konszenzuson alapuló stratégiai viszonnyá kell alakítani. Ennek érdekében aktívan – a korábbiaknál sokkal aktívabban, kezdeményezőbben – kell részt vennünk egy olyan Magyarország-jövőkép kialakításában, amelyben alapvető fontosságú a tudásgazdaság, illetve az információs társadalom (digitális „nyelvtudás”, e-business ismeretek, digitalizált közszolgáltatások, stb.) szerepe.

Az IVSZ-nek Magyarország digitális megújítási folyamatának minden fázisához aktívan kell hozzájárulnia:

-          Tervezés: részt kell vennünk a közép-hosszútávú országkoncepció IKT-vonatkozású stratégiájának kidolgozásában.

-          Kivitelezés: az IVSZ-nek kell minőségbiztosítania ezt a folyamatot – az IVSZ szakmai és etikai sztenderdjeinek megfelelő vállalkozásoknak kell szállítania az államnak azokat a megoldásokat, amelyek Magyarország digitális megújításához szükségesek.

-          Ellenőrzés: mind a jogi, szabályozói környezet kialakításakor, mind a digitális közszolgáltatások működtetése során az IVSZ-nek törekednie kell a szakmai felügyeletre, a szakmai szempontok érvényesítésére.

-          Érdekérvényesítés, lobbi: az iparág erős, de átláthatóan működő lobbistájává kell fejleszteni az IVSZ-t – ez az érdekképviseleti-érdekérvényesítő munka nem tekinthető sikeresnek addig, amíg az iparági, szektoriális (közös) érdeket, magánérdekek írják felül – magyarán, az IVSZ-t nem lehet senki „privát bizniszének” a lobbiszervezeteként kezelni!

Mik a legfontosabb programpontjaim?

3 éves elnöki programomat 10, számon kérhető, mérhető (!) pontba soroltam.

A megújuló IVSZ transzparenciája, átláthatósága és kiszámítható, biztonságos működése a számomra nemcsak azt jelenti, hogy a tagvállalatok – korábbinál érdemibb – bevonására van szükség, hanem azt is, hogy olyan elnöki program megvalósításához kell mandátumot kérni, amely reális, és amellyel tételesen el kell majd számolnia annak a jelöltnek, amely a tagságtól végül bizalmat kap.

Nem tartanám fair playnek azt az elnök-jelölti versenyt, ahol nem vonatkoznak ugyanilyen szigorú (önkéntes) vállalások minden jelöltre: azt várom el tehát vetélytársaimtól, hogy elszámoltatható, egyszerű és konszenzusos módon mérhető elnöki programot hirdessenek ők is!

1) „Magyarország 2.0” – A kormányzat és az IKT-szektor stratégiai együttműködése

  • A modern állam jövőképének IKT-dimenziója.
  • A magyar IKT-szektor és Magyarország kormányának stratégiai megállapodása.

2) „Közös nyelv” – Digitális írástudás és hozzáférés-fejlesztés, IKT-képzés és e-befogadás

  • Szélessáv-fejlesztési program.
  • Államilag koordinált, és iparági-kormányzati együttműködésben minőségbiztosított IT-képzés a teljes közoktatásban – különösen tekintettel az informatikai oktatás minőségi és mennyiség mutatóinak javítására az alap- és középfokú oktatási intézményekben.
  • Digitális átállás az oktatásban.
  • Connected Hungary – „Bekapcsolt” háztartások fokozatos megvalósítása.
  • Az e-üzleti kultúra fejlesztése Magyarországon.

3) „IKT-alkotmány” – Korszerű, növekedésösztönző és kiszámítható jogszabályi környezet

  • Új telco-szabályozás kidolgozása.
  • Érdemi iparági részvétel a frekvencia-gazdálkodás megújításában.

4) „IKT Agenda 2013-16” –  Iparstratégia és exporttámogatás

  • Szolgáltató és adatközpontok (CERN projekt iparági hasznosulása?) XXXX
  • Szakemberképzés, ösztöndíj-programok, testvérszervezeti kapcsolatok erősítése.
  • Innovatív termékek fejlesztésének támogatása.
  • Egyszerűbb, gyorsabb pályázati rendszer kialakítása az uniós források hatékony felhasználása érdekében.
  • Piaci szereplők álláspontjának koordinálása.
  • IKT etikai kódex kialakítása és érvényesítése.
5) „Tudás, gazdaság” – K+F, a piac és a felsőoktatási intézmények együttműködése
  • Uniós források tervezése (részvétel a 2014-20-as fejlesztési terv IKT-vonatkozású programjának elkészítésében és társadalmi vitájában), pályázatok koordinált, támogatott lehívása, felhasználása.
  • Iparági szintű inkubációs tevékenység, „ökoszisztémák” stratégiai támogatása.
  • Gyakornoki programok rendszere.
  • Fiatal informatikus generáció bevonása, támogatása.

6) „Kormányzati tanácsadás” – A kormányzati informatika fejlesztési irányai

  • A cloud computing térnyerésének elősegítése.
  • Szabványosítási elvek – a nyílt forráskódú, illetve a kereskedelmi szoftverek kérdésének tisztázása, szakmai stratégia és konszenzus kialakítása.
  •  „Reform as a Service” – A központi infrastruktúra és a közszolgáltatások fejlesztése.
  • Közbeszerzési rendszerek megújítása (elektronikus beszerzés bevezetése ott, ahol alkalmazható). 

7) „Biztonsági háló” – Kiberbiztonság és bizalom

  • Javaslat az egyeztető fórumok létrehozására.
  • Szervezeti és szabályozási javaslatok kidolgozása.
  • Tájékoztató kampányok ösztönzése, szervezése.

8) „IVSZ reloaded” – Egységes és vonzó magyar IKT-márka felépítése

  • Új arculat kialakítása – a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt.
  • Szervezet tekintélyének további növelése (pl. Magyar Bankszövetséghez hasonló státusz elérése).
  • Tudatos nemzetközi kapcsolatépítés – kommunikációs, szakmai és kereskedelmi szempontból.

9) „Start-up Hungary” -  Fókuszált iparági támogatást az ötletnek, az innovációnak!

  • Stratégiai programok magyar start-upoknak és start upokkal.

10) „Tehercsökkentés” – Szabályozás és adóügyek

  • Összehangolt lobbitevékenység a fordított áfa-fizetés lehetőségéért, illetve a foglalkoztatási terhek csökkentéséért.
  • Akciók a kalózráta csökkentésére.
Kapcsolódó dosszié: Személyi hírek