Olaj a földben? Az adat önmagában nem sokat ér! Kell mögé még sok más dolog!

2022. augusztus 2. kedd, 09:00
Rengeteg adat halmozódik fel napról napra. A kérdés tágabb dimenziója- az, hogy európai vagy nemzetközi viszonylatban hogyan gyűlnek az adtok-, rengeteg kérdést vet fel az adatok összekötése, az adathasznosítás és az adatszuverenitás tekintetében. “Emellett magyar szinten, az országon belül is egy fokozatosan felértékelődő témáról van szó. Biztos vagyok benne, hogy a szakpolitika ebben a témában kifejezetten nagy aktivitást fog mutatni a következő időszakban” - mondta Ádám Csongor az IdomSoft Zrt., ágazati igazgatója a 2022 június elején tartott Infoverzum rendezvényen, amelynek az Infotér volt a házigazdája.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Az Idomsoftnak, a nemzeti adatvagyon jelentős részének az adatfeldolgozójaként, illetve műszaki tevékenységet végző szervezetként kettős küldetése van. Az egyik, hogy a rá bízott az adatokat megvédje, tehát olyanok ne férjenek hozzá, akiknek nem kell. A másik pedig, hogy olyanoknak szolgáltasson, akiknek erre megfelelő jogi alapjuk, megfelelő hivatkozásuk van, és mindezt minél szofisztikáltabban és minél kevesebb pluszmunkát okozva végezze.

“Szoktuk mondani, hogy az adat az új olaj, a tárolt adat a földben lévő olaj. Ezzel azt akarom mondani, hogy önmagában az információ, vagy önmagában az adat, az nem túl sokat ér” - emelte ki a szakember.

Példaként azt említette, hogy ha tudunk egy adott mezőhöz vagy egy adott információhalmazhoz kapcsolódóan mondjuk egy nevet (pl. Kis Péter) és helyet (pl. Budapest), és tudjuk, hogy ezek össze is függenek, akkor se megyünk ezzel túl sokra. “Nem tudjuk, hogy ez az illetőnek most a saját neve, vagy pedig valamelyik felmenőjének a neve, az a Budapest, az a születésének a helye, vagy a lakhelye” - Éppen ezért mindig kontextusba kell helyezni az adatot, illetve az adatot elérhetővé is kell tenni.

Ahhoz, hogy az adatból valódi értelmezhető információ legyen, kiemelten fontos, hogy egyrészről milyen kontextusba kerül, másrészről pedig, hogy az az infrastruktúra, illetve az az alkalmazás logika, amelyeken keresztül ezt értelmezhetővé lehet tenni, az rendelkezésre áll- e vagy sem.

A szakember előadásában beszélt az úgynevezett Központi Kormányzati Szolgáltatási Buszról (KKSZB).
“Itt az indulásakor volt egy ilyen erőteljes, már-már paradigmikus vita, hogy meg lehet-e ugrani egyből az interaktivitásnak egy magasabb szintjét. A működtetéskor nagyon sok szempontot figyelembe kellett venni például az adatértelmezésre használt a rendszerek fejlettségét, azt, hogy mit értünk egyáltalán egy adott megfogalmazás alatt, annak az átjárhatóságát és az értelmezési szintjét” - emelte ki.
“Nekem mindig az volt a benyomásom, hogy egy központi platform, vagy egy központi szolgáltatás akkor váltja be a reményeket, ha tulajdonképpen nem rábeszélni kell az ügyfeleket, meg a felhasználókat, hogy kezdjék el használni, hanem kézen fekvő mint egy probléma racionális megoldása” - tette hozzá. Ez azt jelenti, hogy magához csábítja a felhasználókat, akik számára magától értetődővé válik, hogy az adott módszer a célravezető, és tulajdonképpen így minden is használnának mást. Ádám Csongor részletesen beszélt a KKSZB-ről és úgy látja, amire ki lett találva, azt a feladatot ellátja.

________

Mi az a KKSZB

A Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (KKSZB) nevű központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás kialakításával megteremtődött a csatlakozott nyilvántartásokkal való adatkapcsolatok tekintetében a mai „pókhálószerű” architektúra szabványos működésen alapuló, szolgáltatásbusz logikájú, rugalmas, átlátható, üzembiztos megoldással való kiváltási lehetősége. A KKSzB garantálja, hogy a célhoz és jogalaphoz kötöttség vizsgálata továbbra is a csatlakozott nyilvántartásokat vezető szervek felelősségi körében maradjon. A rajta keresztül történő kommunikációk üzeneteibe nem néz bele, azokat zárt borítékként kezeli, és egyszerűen implementálható, https protokoll feletti azonosítási és címzési metodikájának köszönhetően nem lassít az adatkapcsolatokon, viszont azokat egyszerűen menedzselhetővé és transzparenssé teszi.

Általa megvalósulhat a magyar közigazgatásban az alkalmazások közötti interfész, vagyis rendszer-rendszer kapcsolatok kialakításának egységes formája, melynek adminisztrációja letisztult felületeken válik kezelhetővé, a Rendszer Felhatalmazási Nyilvántartásban, illetve a Szolgáltatás katalógusban. A KKSzB a hozzá csatlakozott állami szerveken túl a piaci szereplők számára is lehetővé teszi, hogy a jogszabályokban meghatározott adateléréseket, szolgáltatásokat modern felületek segítségével, egy csatlakozási ponton, KKSzB-n keresztül érjék el.