A régiós IT-piacra is hat a magyar gazdaságpolitika

2014. június 24. kedd, 13:13 • www.ivsz.huinformatikai piac, IT piac, vállalati szektor,
A régió informatikai piaca 2013-ban 2,5 százalékkal nőtt, az eladások összértéke elérte a 14,6 milliárd eurót – állítja a térség országait rendszeresen monitorozó PMR Research piackutató cég. Idén ehhez képest még némi lassulással számolnak, de 2015-re ismét gyorsul a növekedés. Összességében 2014. és 2018. közötti időszakra pedig átlagosan évi 4,5 százalékos bővülést prognosztizálnak. Az eddigi lassabb növekedést a szakértők egyebek mellett azzal magyarázzák, hogy a közép-kelet-európai régió piacai is az érettebbek közé sorolhatók már, ahol erős a verseny, és emiatt nagyfokú az árerózió.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

A vállalati szektor hajtja a régiós piacokat

Ami az egyes országokat illeti, a térség messze legnagyobb felvevőpiaca Lengyelország, itt realizálódik a régió összértékesítésének a fele. A másik végletet Bulgária képviseli. Az informatikai piacot a közép-kelet-európai országokban a céges vásárlások hajtják, amelyek nagy átlagban, eltérő mértékben, de folyamatosan növekedtek.

Az otthoni IT-eszközöknél az egy főre jutó vásárlásokban az országmérettől eltérően alakult a sorrend, 2013-ban Csehországban volt a legmagasabb ez az arány, ahol elérte a 217 eurót, második Lengyelország 189 euróval, dobogós hely jutott még Szlovákiának 141 euróval. Magyarország csak utána következik szerény 132 euróval, igaz még ez is négyszerese a sereghajtó ukrajnainak.

Folyamatos áresés a hardverpiacon

Az informatikai ipar Lengyelországban és Csehországban részesedik a legnagyobb arányban a GDP-ből. Az elemzők azt is fontosnak tartják megjegyezni, hogy Románia, Ukrajna és Bulgária viszont jelentős IT-exportőr. A kivitel értékét hozzáadva a teljes IT-költéshez az ágazat már jóval tekintélyesebb szerepet tölt be az adott gazdaságokban.

A szektoron belül a hardver viszi a prímet, ami főleg annak köszönhető, hogy gyarapodik a háztartások vásárlóereje. Másfelől viszont az is tény, hogy a hardvereszközök életciklusa nő, egyre hosszabb használati idő után cserélik le a tulajdonosaik, ami csökkenti a vásárlások számát. Ráadásul az áresés is folyamatos. Az egyedüli kivétel Ukrajna, ahol a legmagasabb – 77 százalék – a hardver részesedése az informatikai piacból. A hardverszállítóknak a legnagyobb kihívást másik oldalról, Csehország és Magyarország jelenti, ugyanis ebben a két országban a legalacsonyabb az informatikai eszközök értékesítése.

A szolgáltatások piaca viszont az utóbbi néhány évben folyamatosan bővült az egész térségben, értékben és piaci részesedésben egyaránt.

A makrogazdasági helyzettől függ a jövő

A PMR Research által régiós szinten várt 4,5 százalékos átlagos éves növekedés legfőképpen a térség makrogazdasági helyzetétől függ, de a cégek IT-beruházási hajlandósága is meghatározó marad – vélik as kutatók. Ugyanakkor az IT-piac továbbra sem lesz egyenes arányban az adott nemzetgazdaságok GDP-jének a növekedésével. Nagy általánosságban jót tesz majd a régió országainak az euró idei erősödése és a fejlett európai gazdaságok újbóli növekedése. Ugyanakkor az ukrán válság mindenképpen negatívan hat a térség teljesítményére.

Az ukrán vállalkozások és a kormányzati intézmények sorra halasztják el a beruházásaikat. A kialakult politikai bizonytalanság miatt nehéz megjósolni, mi várható az ottani IT-szektorban, emiatt az idén akár harmadával is zsugorodhat az ukrán piac, jövőre pedig jó esetben stagnálással számolnak a piackutatók.

A régió uniós országainak a költését az EU-pénzek pörgetik

A térség uniós országai közül Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Bulgáriában egyértelműen látszik majd a 2014-2020-as EU-s pénzalapok IT-piacra gyakorolt pozitív hatása. Ugyanakkor Csehországban és Magyarországon az előbbieknél alacsonyabb növekedést prognosztizálnak, de egymástól homlokegyenest eltérő okokból.

Csehországban a gazdaság relatíve magas termelékenysége nehezíti a további bővülést, de növekedést lassító tényező az is, hogy a cseh gazdaság nagy mértékben függ a nyugat-európai exporttól, ami lassabban növekszik, mint a világ többi részén. Az elemzés Magyarországgal kapcsolatban azt ugyan nem említi, hogy a csehekéhez hasonlóan jelentős a nyugat-európai export hatása, azt viszont igen, hogy az itteni pénzügyi szektor nehézségekkel küzd. A kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai lépések még mindig nagy kockázatot jelentenek az országnak, és rontják a középtávú növekedési lehetőségeket.