Társadalmi egyeztetés az ACTÁ-ról és a szellemi tulajdon védelméről

2012. március 22. csütörtök, 12:07 • MTItörvény, SZTNH, MIE, letöltés, kerekasztal, jog, HENT, hamisítás, EU, ACTA
Magyarországon a kreatív iparág az európai átlag felett van, magyar munkahelyeket érinthet az, ha a szellemi tulajdonhoz fűződő jogot nem védi megfelelően az ország - hangsúlyozta Ficsor Mihály, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) jogi elnökhelyettese a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodásról (ACTA) rendezett társadalmi egyeztetésen. Hozzátette, hogy bár a megállapodással szemben számos ellenérv felmerült, de az ACTA célját, a hamisítás kiszorítását a piacról szem előtt kell tartani, és Magyarország nem támogatja, hogy mások szellemi tulajdonát el lehessen venni.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

  A szakmai fórumot a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Magyar Védjegy Egyesülettel (MVE), valamint a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesülettel (MIE) együttműködve szervezte azzal a céllal, hogy társadalmi párbeszédet kezdeményezzen, és lehetőséget teremtsen a véleménynyilvánításra.

Ficsor Mihály elmondta, hogy a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodásról szóló tárgyalások elindítását 2007 októberében jelentették be a tárgyalófelek, köztük az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, a Koreai Köztársaság, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Svájc, valamint az Európai Unió tagállamai. Az ACTA célja egy nemzetközi keretrendszer megalkotása és hatékony jogérvényesítési eljárások meghatározása a versenyhátrányt jelentő hamisítás elleni fellépés érdekében.
 

A dokumentum szövegét az Európai Unió és 22 tagállama, köztük Magyarország 2012. január 26-án írta alá Tokióban, ami nem azonos a kötelező hatály elismerésével: az Európai Unióban történő hatálybalépéshez az unió általi megerősítésre, az egyes tagállamokban ratifikációra van szükség.

Ficsor Mihály emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság az ACTA dokumentumot az Európai Unió Bírósága elé terjesztette, hogy kivizsgálja, szövege összeegyeztethető-e az EU alapjogokkal, nem sért-e szólás- és információs szabadságot, alapvető adatvédelmi előírásokat. A bírósági eljárás hosszabb időre megállíthatja az európai ratifikációs folyamatot, az Európai Parlament szavazására is csak a bírósági véleményt követően lehet számítani - fejtette ki az elnökhelyettes. 

Kérdésre válaszolva az elnökhelyettes elmondta: szerinte elegendő idő áll rendelkezésre a dokumentum társadalmi egyeztetésére, amellyel élni kell, és arra biztatott minden érdeklődőt, hogy érveket, álláspontokat mondjon.  
 

Az ACTA körül kialakult vita alkalmat ad arra, hogy beszélni lehessen a szellemi tulajdon védelméről – fejtette ki Stefan Marsiske, a Kalózpárt Mozgalom delegáltja. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyilvánosságot a dokumentum kidolgozásának kezdetétől biztosítani kellett volna széles társadalmi hatására tekintettel.

Ezzel kapcsolatban Faludi Gábor, az ELTE docense, a MIE képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzetközi jogszabályok előkészítését sem szokták nyilvánosan végezni, erre előírások vannak. 

Ficsor Mihály úgy vélte, az ACTA előkészítésének titkossága nem tett jót a folyamatnak, alkalmat adott rémhírterjesztésre, és jobb lett volna a munkába bevonni az érintett szakmai világszervezeteket is. Magyarország több tagországgal együtt 2009-ben síkra szállt a nagyobb nyilvánosság, átláthatóság mellett, a dokumentum tervezetét 2010 áprilisában, a végleges szöveget pedig 2010 novemberében hozták nyilvánosságra.
 

Csömör Magdolna, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) médiajogi munkacsoportjának képviseletében is a dokumentum pozitívumaként említette, hogy a szellemi tulajdonról történő tárgyalást előtérbe helyezi. Az IVSZ és az SZTNH között létrejött megállapodás alapján a piaci szereplők is véleményt tudnak mondani szabályozási kérdésekről, a szolgáltatók, a szövetség tagjai a szellemi tulajdon jogszerű felhasználásában érdekeltek - tette hozzá az IVSZ képviselője.

Az Európai Bizottság február végén jelentette be, hogy az EU luxembourgi bíróságával vizsgáltatják meg, vajon összeegyeztethető-e az ACTA az uniós joggal. A megállapodás, tokiói aláírása óta sok országban viharos tiltakozást váltott ki, főként az internetet használó fiatalok körében. Magyarországon is több fórumon bírálták a dokumentum tartalmát.

Kapcsolódó videónk:

Maróy Ákos: Az ACTA hatályba lépése ronthat az ország versenyképességén