MVP-KMR második állomás: Ipar 4.0, egy új korszak kezdete a KKV szektorban

2018. május 4. péntek, 11:13
A negyedik ipari forradalom derekán, a magyar kis-és középvállalkozások fele még mindig elavult rendszerekben gondolkodik, noha a digitalizáció-szkeptikus nézet az üzleti életben nem kifizetődő. Miről marad le, aki elutasítja az Ipar 4.0 technológiákat, és mi vár arra, aki nyit feléjük? A MVP-KMR programsorozat második állomásán a technológia adta versenyképességet feszegették a szakértők.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

A Modern Vállalkozások Programjának közép-magyaroroszági régióra kiterjesztett pilot projektének fókuszában, most a technológia és az Ipar 4.0 vállalkozásra gyakorolt hatása állt. A Pest megyei székhelyű cégek számára megrendezett második eseménynek a BME Technológiai Központ adott otthont, ahol a résztvevők nem csak a legújabb innovációs elméleteket szipkázhatták magukba, hanem a gyakorlatban is megnézhették azok működését.

Csökkenő bérköltség, látványosan növekedő profit, versenyelőny, támogatás

Az Ipar 4.0 technológiákat használó kis-és középvállalkozások a fenti előnyöket mind kiélvezhetik. „A digitalizálható iparnak köszönhetően nő az ipari termelés, javul a cégek versenyképessége, a vállalkozások gyorsabban ki tudják elégíteni a megrendeléseket és más jellegű szellemi kihívásokat kínál a döntéshozóknak. Például a nehéz, monoton munkafeladatok automatizálhatóvá válhatnak, ami nem csak energiát, de rengeteg bérköltséget is megspórol a cégnek”– mondta Lepsényi István, gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár.

Az államtitkár ezen kívül az Ipar 4.0 stratégia kulcsfontosságú elemeiről is beszélt, valamint megfogalmazta a kormány célkitűzését is, miszerint: „alapvető feladat, hogy növeljük a kis-és középvállalkozások tudását és tudatosságát, valamint hozzájáruljunk ahhoz, hogy sikeresen át tudják alakítani a termelési és gyártási folyamatokat az elvásároknak megfelelően.” Ennek gyakorlati lépéseit Vityi Péter mutatta be részletesen előadásában, aki az Ipar 4.0 átállás előnyeit és nehézségeit is mérnöki pontossággal ismertette. Vajta László az ehhez szorosan kapcsolódó szakmai problémákra hívta fel a figyelmet az egyetemi mérnökképzés és az ipari digitalizáció összefüggésében. „Jelenleg a szakképzésből nincs átjárás az egyetemi képzésekre, ami sok esetben hátrányt jelent a gazdaság egészére nézve. Hiszen szükség van a szakképzett, majd továbbképzett munkaerőre” – hangzott el az előadásban.


Gaál József a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara iparfejlesztésért és innovációért felelős alelnöke szintén kitért az szakképzés és az Ipar 4.0 összefonódására a középfokú oktatásban, és hangsúlyozta, hogy igyekeznek az adott technológiák ismeretére, felhasználására tanítani a fiatalokat. Ezen kívül előadásában többször hangsúlyozta az esemény egyik fő mozgatórugóját, az átalakulás igényének miértjeit, valamint megfogalmazta a központi gondolatát is: „az a vállalkozás, amelyik nem alkalmazza az Ipar 4.0 nyújtotta technológiákat, egy idő után behozhatatlan lemaradásokat szerez.”

Az eseményen a Modern Vállalkozások Programjának szakmai vezetője Czimbalmos Levente is összegezte a vállalkozások hozzáállását a technológiai átalakuláshoz, valamint azok digitális fejlettségéről is körképet mutatott. Az előadások végeztével a résztvevők a BME Technológiai Központ működését is megismerhették a résztvevők, valamint betekintést nyerhettek az automatizált technológia mindennapi működésébe is. Az MVP-KMR rendezvénysorozat második állomása kerekasztal beszélgetéssel zárult, ahol egy kérdés sem maradt megválaszoltalanul. A következő rendezvényre pedig május 10-én kerül sor.