Itt az idő leállamvizsgázni

Sokan vannak olyanok, akik korábban jártak főiskolai, egyetemi képzésre, de valamilyen okból nem államvizsgáztak le, így nem szerezték meg az oklevelet. A jövő évig kaptak egy utolsó lehetőséget. Kérdés, hogy élnek-e vele. Kevesebb mint egy évük maradt azoknak a korábbi hallgatóknak, akik 2015 előtt kezdték meg a felsőoktatási tanulmányaikat, és bár megszerezték az abszolutóriumot, de nem államvizsgáztak le. A Felsőoktatási Információs Rendszer adatai alapján a 2018. szeptember 1-jei határidő 15 474 főt érint, viszont a rendszerben csak a 2006 utáni hallgatók vannak nyilvántartva, vagyis még többen lehetnek. Nekik már csak egy szakdolgozatot kell megírniuk, majd pedig meg kell azt védeniük a záróvizsgán.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

Nem mindenkire vonatkozik

A korlátozásra azért volt szükség, mert még az 1993-as mintatantervek szerint is érkeztek hallgatók államvizsgázni. Ez a nagyobb felsőoktatási intézmények esetében minden záróvizsga időszakban 20-30 különböző tematikájú államvizsga megszervezését teszi indokolttá, ami óriási terhet jelent – mondta Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Lengvárszky Attila, a Pécsi Tudományegyetem oktatási igazgatója a képzést be nem fejezők magas számát azzal magyarázta, hogy 2005 előtt óriási expanziója volt a felsőoktatásnak. Kevésbé figyeltek az intézmények arra, hogy mennyien nem tudják elvégezni a képzéseket, illetve sokan „kicsit félreértelmezték” a nyelvvizsga megszerzésének kritériumait, hisz már az abszolutóriumhoz szükség volt rá. Ma már ez nem követelmény.

Azokra nem vonatkozik a szigorítás, akik már leállamvizsgáztak, de a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapták meg az oklevelüket. Korábban őket segítette a diplomamentő program is. Számukra nincs határidő, a nyelvvizsga megszerzése után a felsőoktatási intézmény 30 napon belül kiállítja a papírokat.

Nem mindenhez kell diploma, de jobb, ha van

Azzal kapcsolatban, hogy miként tud bekapcsolódni újra a felsőoktatásba az, aki 10-12 évet kihagyott, az oktatási igazgató elismerte: nem könnyű megírni egy szakdolgozatot és leállamvizsgázni, de ez az „utolsó utáni lehetőség” az oklevél megszerzésére. A diploma a jövőbe való befektetés, és adott esetben a fizetési ranglétrán való továbblépést is jelenti. Ez inspiráló tud lenni – magyarázta.

Stéger Csilla ehhez hozzátette: akkor sem feltétlenül kerül hátrányba valaki, ha nem szerzi meg végül a diplomáját. Szakmánként azonban eltérő, hogy mit ér a felsőfokú végzettség oklevél nélkül. Vannak olyan területek, ahol a munkavégzési jogosultság diplomához kötődik, például az orvosok vagy a tanárok esetében, az úgynevezett szabályozott szakmákban. Máshol viszont oklevél nélkül is van értéke a megszerzett tudásnak. Az informatikában például nem feltétlenül van szükség az oklevélre – mutatott rá az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese.

Alig van már idő

Azoknak a korábbi hallgatóknak azonban, akik a jövő évig meg szeretnék szerezni az oklevelet, mindenképp fel kell venniük a kapcsolatot a felsőoktatási intézményükkel, hisz csak az adott főiskola vagy egyetem tudja, hogy az adott évben miből és hogyan kell felkészülni a sikeres államvizsgára.