Az első magyar műhold és útitársai

2012. február 14. kedd, 11:10 • MTIMagyarország, Masat-1, tudomány, űrkutatás, műhold
Az első magyar műhold, a Masat-1 és útitársai hétfőn közép-európai idő szerint tizenegy órakor a Francia Guyanán található Kourou európai űrközpontból startoltak az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétáján. Az útitársak között volt az olasz LARES és a Bolognai Egyetem műholdja, a 12,5 kilogrammos ALMASat-1. Emellett a Vega orrkúpjában további hét úgynevezett pikoszatellit kapott helyett. A CubeSat szabvány szerint készült 10x10x10 centiméteres kocka alakú műholdak legfeljebb 1 kilogramm tömegű lehetnek, ezek megalkotásában hat ország 250 egyetemi hallgatója vett részt.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
  A space.com összeállítása szerint a 390 kilogrammos olasz LARES (LAser RElativity Satellite) pontos lézeres távmérésekre alkalmas céltárgy. Legfőbb tudományos feladata az általános relativitáselmélet egyik jelensége, az úgynevezett Lense-Thirring féle effektus kimutatása az eddigieknél mintegy tízszer nagyobb pontossággal. Ez a téridő torzulása egy forgó, nagy tömegű test, jelen esetben bolygónk közelében. A LARES wolframötvözetből készített, 36,4 centiméter átmérőjű gömb alakú test, egyetlen felszerelése az a felszínén elhelyezett 92 lézertükör, amelyek mindig a beérkezés irányába verik vissza a rájuk eső lézerimpulzusokat. Ily módon a műhold kitűnő célpontként szolgál a földi műholdas lézertávmérő hálózatok állomásai számára.
Az ALMASat-1 (Alma Mater Satellite) 12,5 kilogrammos mikroszatellit a Bolognai Egyetem műholdja, amely azt teszteli, hogy ilyen rendszer miként működhet a későbbi, a Föld megfigyelésére szolgáló küldetésekben.
A Vega orrkúpjában további hét úgynevezett pikoszatellit kapott helyett. A CubeSat szabvány szerint készült 10x10x10 centiméteres kocka alakú műholdak legfeljebb 1 kilogramm tömegű lehetnek, ezek megalkotásában hat ország 250 egyetemi hallgatója vett részt.
A Masat-1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat.
A Xatcobeo Spanyolország első CubeSat-ja, a Vigói Egyetem fejlesztése. Szoftver alapú áthangolható rádiót (software defined reconfigurable radio) és napelem-nyitást próbálnak ki vele.
    A ROBUSTA az első, francia egyetemisták által fejlesztett CubeSat, amely tranzisztorokon vizsgálja az alacsony dózisú űrbéli sugárzás hatásait.
Az olasz e-st@r a Torinói Műegyetem műholdja, amely aktív háromtengelyű helyzetmeghatározást és szabályozást demonstrál, a szintén olasz UniCubeSat GG pedig gravitációs vizsgálatokat végez.
  A Goliat, a Bukaresti Egyetemen épített első román műhold digitális kamera segítségével készít felvételeket a Földről, valamint sugárzási szinteket mér, és mikrometeorit-mérő berendezéssel rendelkezik.
A PW-Sat műholdat a Varsói Műszaki Egyetem (PW)hallgatói készítették a Lengyel Tudományos Akadémia űrkutatási központjának támogatásával, és az űrszenny eltávolításának legújabb módszerét teszteli. Pályára állításkor a PW-Sat egyméteres, spirál alakú, speciális anyaggal borított "farkat" enged ki, amely fékezni fogja a műhold mozgását. A küldetés sikeresnek számít, ha az űreszköz nem egész egy évet tölt az űrben, majd az atmoszférába belépés után el is ég. Ha kipróbálása sikeres lesz, azt tervezik, hogy a közeljövőben az összes műholdat ilyen "farkakkal" szerelik fel, hogy küldetésük végén minél hamarabb ki lehessen vonni az űrből, csökkentve ezzel a veszélyes űrszenny mennyiségét.