2013. évi L. törvény Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról

A nemzet érdekében kiemelten fontos – napjaink információs társadalmát érő fenyegetések miatt – a nemzeti vagyon részét képező nemzeti elektronikus adatvagyon, valamint az ezt kezelő információs rendszerek, illetve a létfontosságú információs rendszerek és rendszerelemek biztonsága. Társadalmi elvárás az állam és polgárai számára elengedhetetlen elektronikus információs rendszerekben kezelt adatok és információk bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának, valamint ezek rendszerelemei sértetlenségének és rendelkezésre állásának zárt, teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos védelmének biztosítása, ezáltal a kibertér védelme. Mindezekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt fogadta el.

Magyarország nemzeti kiberbiztonsági stratégiája

„A Magyar Közlönyben megjelent határozat rögzíti, hogy a kormány elfogadja Magyarország nemzeti kiberbiztonsági stratégiáját és felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt: június 30-ig tegye meg a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács kialakításához szükséges intézkedéseket. A Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek bevonásával szintén június 30-ig kell elkészítenie a nemzeti kiberbiztonsági stratégiában meghatározott feladatok ellátását szolgáló munka- és intézkedési tervet.

MAGYARY ZOLTÁN KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI PROGRAM

A Magyary Program az egész közigazgatás fejlesztését célozza, de azon belül is elsôsorban a központi közigazgatást, az államigazgatást vonja fókuszába, noha egyes intézkedései hozzájárulnak természetesen az igazságügyi és az önkormányzati szervezet és emberi erôforrások fejlesztéséhez.

EGYSZERŰ ÁLLAM: A VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRATÍV TERHEIT CSÖKKENTŐ KÖZÉPTÁVÚ KORMÁNYZATI PROGRAM

Az Egyszerű Állam Program kijelöli a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs költségeket csökkentő kormányzati tevékenységek irányait, megfogalmazza a végrehajtás lépéseit és megteremti annak szervezeti kereteit. Egyrészt konkrét intézkedéseket fogalmaz meg annak érdekében, hogy a vállalkozások bürokratikus kiadásai 503 milliárd forinttal csökkenjenek. Másrészt meghatározza egy olyan rendszer működési elveit és kialakításának feladatait, amelyik megakadályozza a vállalkozói adminisztrációs költségek és kockázatok növekedését.

Az Európai Unió 2011-es kutatási és innovációs eredménytáblája (Innovation Union Scoreboard 2011)

A 2011-es eredménytábla az „Innovatív Unió ” kidolgozására irányuló uniós stratégia része. Ha a kezdeményezés megvalósul, a vállalkozók megfelelő támogatásra találnak ahhoz, hogy ötleteiket piaci termékek és szolgáltatások formájában kamatoztassák. A megközelítés része a köz- és magánszféra közötti partnerségek előmozdítása, a forrásszerzés megkönnyítése és a munkavállalók képzettségének javítása, továbbá a bürokrácia visszaszorítása és az új ötletek szabadalmaztatási költségeinek csökkentése is. A dokumentum szerint szinte valamennyi uniós ország előrelépéseket tett az innováció élénkítésében. A haladás azonban lelassult – az Európai Unió pedig még nem zárkózott fel az innováció terén vezető szerepet betöltő Egyesült Államokhoz, Japánhoz és Dél-Koreához. Ráadásul az olyan feltörekvő gazdaságok mint Kína, Brazília és India az elmúlt öt évben behozták lemaradásukat. Az eredménytábla világosan rámutat, hogy az Európai Uniónak fokoznia kell az innovációs tevékenységek ösztönzésére tett erőfeszítéseit, ha fenn akarja tartani, és különösen, ha élénkíteni akarja versenyképességét.

Európai Digitális Menetrend (Europe's Digital Agenda 2010-2020)

Az Európai Bizottság 2010 májusában mutatta be az Európai Digitális Menetrendet amely akcióterv és stratégia 2010 és 2020 között hivatott az EU gazdaságának fellendülését előmozdítani és a digitális korszak vívmányait a társadalom minden szintjén elterjeszteni. A digitális menetrend célja általánosságban, hogy a nagy sebességű és szupergyors internetre és interoperábilis alkalmazásokra épülő egységes digitális piac révén fenntartható gazdasági és szociális előnyöket teremtsen.

Digitális Megújulás Cselekvési Terv

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs vezetése 2010 december 23-án nyilvánosságra hozta a Digitális Megújulás Cselekvési Tervet, amely zsinórmértékként szolgál a 2010-2014 közötti időszak kormányzati infokommunikációs terveivel kapcsolatban. Nyitrai Zsolt kiemelte: ez az első olyan ágazati cselekvési terv, ami egységes keretrendszert biztosít az infokommunikációban, és széles körű szakmai és társadalmi konszenzus övezi.

Szélessáv-fejlesztési koncepció

A 2010 decemberében jóváhagyott Digitális Megújulás Cselekvési Terv szerint a távközlési infrastruktúra minden szintjén olyan áteresztőképességű szélessávú hálózatokra van szükség, amelyek az ország minden vállalkozása és háztartása számára biztosítják a teljes, korszerű szélessávú lefedettséget. A Szélessáv-fejlesztési koncepció a jelenlegi helyzet bemutatása mellett összefoglalja a célok eléréséhez szükséges szabályozási, közpolitikai és fejlesztéspolitikai intézkedéseket.

i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért

Az Európai Közösségek Bizottsága „i2010: európai információs társadalom 2010” című javaslata átfogó politikai irányvonalakat fektet le. Feladata előmozdítani a nyitott és versenyképes digitális gazdaság kifejlődését, és hangsúlyozni az IKT meghatározó szerepét a társadalmi integrációban és az életminőségben. A megújított lisszaboni növekedési és foglalkoztatási partnerségben kulcsszerepet játszó i2010 az információs társadalomra és az audovizuális médiára irányuló európai uniós politikák egységes kezelését célozza.

Szélessávú hozzáférés Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe

2020-ig minden európai polgárnak legalább másodpercenként 30 megabites (Mbps) sávszélességű internet-hozzáféréssel kellene rendelkeznie, és az európai háztartások legalább 50 százalékában kellene 100 Mbps fölötti sávszélességű hozzáférésnek lennie. E közlemény fő célkitűzése, hogy támogassa a nemzeti és helyi hatóságok által hozott intézkedéseket. A közlemény szélessávú intézkedéscsomagot alkot a Bizottságnak a gyors és nagyon gyors internethozzáférésre vonatkozó digitális menetrend keretei között tett két másik kötelezettségvállalásával együtt.